A film látásérzete a szemeken

A szem tükrében

Érdeklődési és kutatási területei: a személyközi és a nem verbális kommunikáció, mise-en-scène és vizuális szemiotika, a film és filmelmélet interdiszciplináris megközelítései, távol-keleti filmművészet. Több, kognitív elkötelezettségű tanulmány szerzője, illetve Tarnay László aki dioptriával javította a látást másodszerzője a Specificity Recognition and Social Cognition c.

E-mail: tompolya gmail. Érdeklődési területe: a filmképi síkszerűség-jelenség paraméterei, funkciója, a film látásérzete a szemeken, biológiai és pszichológiai bázisa az alkotói és befogadói oldalról. E-mail: kapronczai gmail.

• Gyenge látás az
• A szem tükrében
• A fény útja - HáziPatika
• Szabadbölcsészet

A reflexivitás fogalma és alkalmazása a filmre 2. A reflexivitás-elidegenítés esztétikumának lehetséges magyarázatai 3.

A film mediális üzenetének néhány sajátossága

A film médiuma és a reflexivitás 4. Szempontok a reflexív megoldások jellemzéséhez 5.

A vizuális reflexivitás néhány filmes fajtája 6. Kissé leegyszerűsítve műalkotásnak találtatott így minden olyan holmi, amelyre műalkotásként tekint a szemlélő. Az viszont tény, hogy az erősen reflektált jellegű alkotások a század közepére elfogadottá és értékeltté váltak, így nem meglepő, hogy a reflexivitás eszméje és gyakorlata a XX.

Tanulmányunk célja kettős. Egyrészt szeretnénk a filmes közegben megjelenő reflexivitásnak az általunk ismert szakirodalomban szisztematikusan nem tárgyalt részét, a reflexivitás tisztán vagy elsősorban vizuális megjelenési formáit megvizsgálni, és megpróbálni rendszerezni azokat, különös tekintettel a kép síkszerűségének a térmélység illúziója ellenében történő érzékeltetésére.

Másrészt szeretnénk megmutatni, hogy a kognitivista filmelméleti megközelítés e probléma vizsgálatakor is gyümölcsözően alkalmazható. A reflexivitás fogalma és alkalmazása a filmre Maga a fogalom a latin reflectere ige származéka, amelynek jelentései: 'visszahajlik', 'önmagára hajlik'.

Nagy szemek

Mai értelmében e jelentés metaforizálódik: 'öntudatos', 'önmagára utaló'. A gondolkodás önmagát önmaga tárgyává tevő, reflexívnek nevezhető formája eredetileg - legalábbis az európai kultúrkörben - valószínűleg a nyelvi önreferencia kapcsán merül fel, i.

Igaza van-e?

Füzi Izabella: Medialitás, nézői szubjektivitás, narráció — Kortárs filmelmélet magyarul Füzi Izabella a Szegedi Tudományegyetem Filmelmélet és filmtörténet programjának oktatója, az Apertúra filmes szakfolyóirat www. Kutatási területei: irodalom- és filmelmélet, kritikai elméletek, elbeszéléskutatás, dekonstruktív retorika. Társszerzője a Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe Szeged, című munkának. Medialitás, nézői szubjektivitás, narráció - Kortárs filmelmélet magyarul Az Apertúra filmes folyóirat őszén indult útjára Szegeden az ország filmes programjainak közös vállalkozásaként. Megalapításának az volt az egyik célja, hogy a magyarországi filmtudományos diskurzusba bekapcsolódva olyan fórumként működjön, mely elősegíti a hallgatók, oktatók és kutatók párbeszédét.

A nyelvi-filozófiai jelleg nem idegen az önreflexívnek minősíthető európai filmes alkotások legismertebbjeitől, például Jean-Luc Godard sok filmjétől sem. Sőt, e filmekben a nyelvi-gondolati, erősen explicit jellegű reflexivitást sokkal erősebbnek érezzük a gyakran finomabb megoldásokon alapuló, tipikusan nem európai vizuális reflexivitásnál l. Stam xii-xiii.

Így az említett szerzők, Christian Metz és Robert Stam reflexívnek tekintenek számos filmet többek között Woody Allen, Rainer Werner Fassbinder, Federico Fellini, Jean-Luc Godard, Alain A film látásérzete a szemeken, François Truffaut vagy Andrzej Wajda munkásságából, amelyek a nem-lineáris történetvezetéstől, a film és a benne elbeszélt vagy említett történet egymásba fonódásától a rejtett vagy explicit idézeteken és hivatkozásokon, illetve a szereplői és rendezői kommentárokon át a filmkészítés, a mise-en-scène [4] filmes ábrázolásáig, a néző közvetlen megszólításáig és a nyílt filozofálásig különböző sajátosságaik okán kerülnek vizsgálatuk látóterébe.

Metz főként az enunciáció-elmélettel pl. Metz szerint a film önmaga adja elő képeit: eltérően attól, ahogy a hanghoz szükségszerűen beszélő alanyt kapcsolunk, a képek egyszerűen csak jelen vannak, ottlétüket a néző nem a rendezőtől eredezteti, meg sem fordul a fejében, hogy a látottakat a rendező éppúgy a semmiből teremtette volna, ahogyan a beszélő a szavakat teremti.

Emellett a filmnek saját, belső utalásrendszere van, mondja Metz, deiktikus működése szintén nem a beszélt nyelvééhez hasonlít. Stam a szépirodalmi reflexivitáshoz Don Quixote, Tristram Shandy viszonyítva közelíti meg a filmes reflexivitást, s mindkettőnek alapvetően - bár nem kizárólagosan - három módját különbözteti meg: a a film látásérzete a szemeken ludicagresszív és didaktikus nemeit Stam xvi-xvii.

Stam xiv-xv.

1. Vizuális illúziók: látásunkat megcsaló tekintet
2. Vizuális illúziók: látásunkat megcsaló tekintet Pesthy Gábor
3. Lefotózhatom a szemeidet?
4. Ez nem az?
5. A Zoloft befolyásolja a látást

Ezek jellemzésekor ugyanis nem önmagában reflexivitásról - értsd: önreferenciáról, a saját magára utalásról, az önmagával való foglalkozásról - beszélhetünk, hanem a reflexivitáshoz vezető elidegenítésről, a befogadói folyamatban keltett diszkontinuitásról, annak megakasztásról, s ennek következményeként az általában vett filmes alkotási mechanizmus tudatosításáról.

Bár megjegyzésünket a pontosítás szándéka vezeti, s nem kívánhatjuk, hogy a szakirodalomban meggyökeresedett terminológiát pontatlansága miatt feladják, jelezzük, a reflexívnek nevezett filmek egy részénél a kifejezés csak metonimikus, jelentéssűrítő értelmében helytálló.

Godard Csendőrökvagy ha alkotottságuk nem is domborodik ki szembeötlően pl. Az alkotói tudatosságnak a szóhasználat mögött meghúzódni látszó feltételezése viszont több problémát is politikai elképzelés. Ami előttünk áll, érvel Barthes és Foucault, amivel szembesülünk, nem valaki műve, hanem szöveg - mint utaltunk rá, ilyesfajta feltevés bujkál Metz enunciációelmélet-kritikája mögött is - egy önálló, az alkotójáról levált rendszer, autonóm locus a szépirodalmi térben, amelyet ezer és ezer szál köt e tér más helyeihez vö.

Genette A feltételezett szerzőt az adott szöveg bejártával legfeljebb rekonstruálni lehet, a film látásérzete a szemeken a szerző személyéből való kiindulás alternatívája elvettetik. Ha azonban valóban a fenti, metonimikus szemlélet áll az uralkodó szóhasználat hátterében, akkor a szemlélet saját logikája szerint ti. Eme észjárás fényében a reflexivitás fokozat kérdésévé válik.