A mitológiai világkép jellegzetes vonásai

A finnugor elmélet szerint i. A szamojédek és más urál-altaji népcsoport mitológiájával rokon finnugor mitológia a fejlődés során hatottak a szomszédos népek mitológiájára, és maguk is sokat átvettek azokból.

Finnugor népek mitológiája – Wikipédia

Jelentős volt az iráni, török, szláv és balti hagyomány, a kései szakaszban pedig a kereszténység és a mitológiai világkép jellegzetes vonásai mitológiai világkép jellegzetes vonásai iszlám hatása. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek mitológiáiban a teremtésmítoszok általános jellemzőikben mutatnak rokon vonásokat: egy teremtő isteni lény a komi Jen, a mari Kugo-JumoNumi-Torum az obi-ugoroknál stb.

Belőle teremti az isten a földet és rajta minden hasznosat, míg fivére, a szájában elrejtett földből a hegyeket és minden rosszat a földön. A kozmogónia másik változata szerint a világ egy őstojásból lett teremtve finn, észt, számi és komi mitológiákban.

A finnugor mitológiában a föld három részre oszlik: a felső rész az ég, a középső a föld, amelyet az óceán vizei ölelnek körül, az alsó a látásműtét vak és a sötétség síron túli világa. A világ tengelye egy fa, oszlop vagy hegy.

Navigációs menü

A felső világ lakói az istenek. A földet istennők személyesítik meg, akik néha a főistenekenek a feleségei a manysiknál Numi-Torum mellett Kaltes-Ekvaaz észteknél Vana-Isa mellett Maa-äma stb. A földön az egyes tevékenységeket pártoló istenségek s a természet objektumai megszemélyesítő szellemek erdei, víziszellemek éltek.

A finnugor mitológiára jellemzőek a természeti jelenségek és az elemek anyjaként szereplő szellemek : az erdő, a víz, a tűz, a szél anyja. Az alvilágban lakozott az istenek ellenfele, a gonosz teremtője a rosszakkal és a holtakkal együtt.

Az egyes finnugor hagyományokban szereplő a mitológiai világkép jellegzetes vonásai isten alakja valószínűleg egy protonfinn istenségből ered, akinek a neve az ég, a levegő nevével rokon ilma, juma.

Hitvilág/2

Ide tartozik elsősorban a finn és karél Ilmarinena számi Ilmarisaz udmurt Inmarilletve a finn A mitológiai világkép jellegzetes vonásaia komi Jomalaz észt Jumala mari Kugo-jumo. A mitológiai világkép jellegzetes vonásai és karél mitológia[ szerkesztés ] Bővebben: Finn vallás A karélok egy mondája szerint egy madár kacsa, lúd vagy sas az ősóceán felett repkedve fészket keres.

A madár Väinämöinen térdére vagy egy kiemelkedő dombra rakja le végül tojásait. Ezekből a tojásokból keletkezik a világ. A finn-karél világmodell szerint a föld kerek, tengerek mossák, az égbolt középpontja a Sarkcsillag.

Az égboltozatot a mitológiai világkép jellegzetes vonásai világoszlop, egy magas hegy vagy fa támasztja alá. A világ közepén fekvő világhegy északon található, ahol az égboltozat a földdel találkozik. Az erdő istene Tapioaki segít, hogy szerencsés legyen a vadászat. A halakat Ahti a vizek istene adja, a füvek és fagyökerek istene Liekkö. Turisas hozott győzelmet a csatában, Ilmarinentől függött a tengeri időjárás és a a mitológiai világkép jellegzetes vonásai hajózás.

A karél mitológiában Ukko felesége Rauniők adták a jó időt és a bő termést, Hiisin pedig a vadászszerencse múlott. Észt a mitológiai világkép jellegzetes vonásai lív a mitológiai világkép jellegzetes vonásai szerkesztés ] Az észtek és a lívek mitológiai elképzelései csak töredékekben maradtak fenn a kereszténység elterjedését követően. Észtország déli részén az égisten megtartotta ősi nevét, a Jumalt.

• Jövőkép mik a problémák
• A lehetségesen túlmutató jövőkép
• Főoldal » Kultúrtörténet » Az orphikusok világképe Az orphikusok világképe Orpheusz, a hírneves trák lantos történeti létezése kétséges, nevéhez mégis egész vallási-filozófiai rendszer köthető.

Az égi atya párja a földanya, Maa-äma volt. Legrégibb rétegébe tartozik az istenek nászát elbeszélő ciklus. A Nap Päive a Hold lányát kéri feleségül fiának, Päivelkének, de nem kapja meg.

Ezzel megkezdődik az elemek küzdelme: a Nap oldalán küzd a föld és a hegyek, a háziállatok, a rénszarvasok és a madarak; a Hold oldalán pedig a víz, az árnyék, a túlvilág, a sarki fény és a vadállatok. Ennek a küzdelemnek a rozmár képében megjelenő éjféli öreg vet véget, aki éjszakába burkolja a földet.

A Hold végül rááll a házasságra.

• Mítosz, mitológia - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsémarketing-katalogus.hu
• Csepp a látás javításához cuspavit
• A nyelv megmenekült az eltűnéstől, ugyanakkor az embertanilag magyarnak nevezett eredeti népcsoport szinte kihalt, de legalábbis majdnem az eltűnés szélére került.
• A mindennapi világkép integritását úgy érik el, hogy a gondolkodásban az asszociativitás elterjedt, és az élet különböző szféráira vonatkozó tudás önkényes kapcsolatot létesít; a világérzékelés és a világkép eredményeinek véletlenszerű rendezetlen összekeverésével egyetlen egészbe.

A számi istenek a világmindenség mindhárom régióját benépesítik. A három szintet ábrázolták sámándobokon. Kialakult egy túlvilágnak, a Szajvonépnek a képzete is. A panteon más-más összetételű volt az egyes lapp népcsoportoknál. Komi mitológia[ szerkesztés ] A komik mitológiája a kereszténység terjesztése során jelentős mértékben elpusztult. Több istent imádtak, főistenük Jen volt. Az eredetmítosz szerint a komik két fivértől, Osztjasztól és Osjasztól származnak, ők ketten a bőség mitikus korában uralkodtak, amikor nem kellett sem szántani, sem vetni.

Őseiknek tekintették a csud népet, amely még a messze múltban vonult a föld alá.

A komik mondái emlékeznek még egy kultúrhéroszra, az első a látás jellemzői egy légyben, Kudim-osára, aki ugyanúgy mint Pera vitéz és mások, ellenségeitől és a szörnyektől védi népét. A harmadik főisten Kildszina földnek és a termésnek istene, aki a hármas tagolású világegyetemben a föld istennőjének felel meg. Számos gonsz démont ismertek keremetekőket Inmar üldözte villámaival.

Ilyen gonosz szellemek a mizs betegségdémonok, vagy a cser nevű járványdémon. A moksa-mordvinok főistene Skajneve az erza-mordvinoknál Niske. A népdalok Niskét és vele együtt Norovpaz istent, s az istenek panteonjába felvett Szentéletű Miklóst úgy ábrázolják, mint akik az ember sorsa a mitológiai világkép jellegzetes vonásai rendelkeznek, s a világfa a lakóhelyük.

Mari mitológia[ szerkesztés ] A marik mitológiája sok tekintetben rokon a mordvinokéval.

Mi az emberi boldogság?

A főistenség Kugo-jumo jumo az isten fogalmát jelenti általábanaki szemben áll minden gonosz teremtőjével, Keremettel. Ha rossz a látás a távolból főistenek közé sorolták Tunia-jumót, a világmindenség urát, aki a szelek és felhők ura. Nagy tiszteletnek örvend még Os-Kecse-kugu-jumo, a Napnak és világosságnak istene, Kava-jumo, az ég istene, Morgencse-jumo villámisten stb.

filozófia Augusztus

Kisebb mértékű kultusz övezte a természeti jelenségeket megszemélyesítő mitológiai szereplőket. Manysi és hanti mitológia[ szerkesztés ] A magyarok legközelebbi rokonainak tartott obi-ugorok, a manysik és hantik mítoszai erősen eltérnek a mitológiai világkép jellegzetes vonásai.

A fő teremtésmítosz szerint a föld abból az iszapból keletkezett az őstenger közepén, amelyet csőrében hozott fel a háromszor egymás után alábukó búvármadár, a luli.

A mítosz egyik változatában a madarat minden isten ősatyja, Kors-Torum küldi le, a másik változatban Numi-Tórems a gonosz szellemek ura, Kuly-otir ölti magára a búvármadár képét. Az ember teremtésének ötletét a legismertebb mítosz Kaltes-Ekvának a földanyának tulajdonítja. Az obi-ugoroknál is hármas felosztású a világmindenség: Numi-Torum az ég istene, Kaltes-ekva a földanya, Kuly-otir pedig az alvilágé, a holtak birodalmáé.

A manysik és hantik képzeteiben jelentős helyet foglal el a lélekhit: gyakran előforduló motívum, hogy a férfiaknak öt, a nőknek négy lelke van.

Rajtuk kívül az erdő lakói a gonosz utsik, ezek zoomorf lények. A menkvekhez hasonlóak a jószándékú miszek.

Minden ágban megjelenik, elsődlegesen az építészetben templomok és kastélyok stílusaként és az egyházi zenében. Az egyházi és főúri körökben születik meg, idővel azonban a polgári és népi változatai is kialakulnak. A korszak neve a legvalószínűbben az olasz "barocco" 'nyakatekert' szóból származik, pejoratív jelentést fejezett ki, feltehetőleg a XVIII. A barokk elsősorban az ellenreformáció művészi kifejezője és segítője.

A mitológia hősmotívumainak középpontjában az otirok állnak, akiket gyakran ősatyáknak fogtak fel. A népmesék és mondák, az archaikus népi imák és ráolvasások, valamint a népművészet és népszokások alapján rekonstruálható a mitológiai elképzelések rendszere.

Előszó Többéves gyűjtőmunka eredményét tartja kezében az olvasó. Az elmúlt évek során a szerző néhány tanulmányútja során, amelyeket a Szovjetunióban, a Mongol Népköztársaságban és a Német Szövetségi Köztársaságban tett, más irányú elfoglaltsága mellett is szakított időt arra, hogy régi és kedvenc témáját, a mongol mitológiát kidolgozza; az anyagot összegyűjtse s könyv formájában az érdeklődő olvasó elé tárja. A szerző ezúton is szeretne köszönetet mondani Ligeti Lajos akadémikusnak biztatásáért és segítségéért s Kákosy László tanszékvezető docensnek - úgy is, mint a mű lektorának - hasznos tanácsaiért. Bevezetés A mitológia az emberiség hajnalán született, s azokat a legrégibb elképzeléseket sűríti magába, amelyeket a kor embere a világról alkotott, s amelyekkel magát ebben a félelmetesen ismeretlen világban látta.

Nyoma van a krónikákban bizonyos totemisztikus mítoszoknak: nevezetes a turulhoz kapcsolódó történet szerint az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja egy turulmadártól esett teherbe. Egy másik mítosztöredék Hunor és Magor csodaszarvast üldöző és feleségszerző kalandját, vagyis a nemzetségalapítás eseményeit mondja el.