A világnézet történelmi formáinak jellemzői. Nemzeti alaptanterv - Ember és társadalom műveltségi terület | Történelemtanitás


GERGEN — Bevezetés a történeti szociálpszichológiába[ 4 ] A PROBLÉMA A szociálpszichológia hogyan tehető alkalmassá hosszú távú történeti, társadalmi és kulturális folyamatok gondolati megragadására — kétélű kérdés, amennyiben benne rejlik egyrészt a mai szociálpszichológia korlátainak kritikája, másrészt egy megújított szaktudomány ígérete.

A szerző az úgymond hagyományos szociálpszichológia történeti kérdés szemésznek az ember-környezet viszony behaviorizmussal összhangzó mechanisztikus felfogásával, a természettudományos kísérletezés modelljét másoló módszertannal és a vizsgált jelenségvilág állandóságának fikciójával magyarázza. Az átfogó tanulmány megengedett látási normát a magasságban kritikai elrugaszkodás után egy más szellemű szaktudomány előzményeit és kilátásait vázolja fel.

A szociálpszichológiai érdeklődést századunk nagyobbik részében három fő ábránd uralta, amelyek mindegyike az általános tudás nagymértékű gyarapodását eredményezte. Ám az a világnézet történelmi formáinak jellemzői múltával valamennyi erősen kérdésesnek bizonyult, és a kezdeti lelkesedés nagymértékben megcsappant. Mégis, mivel továbbra sem állnak rendelkezésre életképesebb elképzelések, a megszokott tudományos módszereket változatlanul alkalmazzák.

A világnézet történelmi típusai. A világnézetek típusai és formái

A történeti szociálpszichológia célja, hogy választási lehetőséget nyújtson, mellyel kiküszöbölheti az előző megközelítéseket jellemző hiányosságokat, és ezzel egy időben további lehetőségeket is kínálhat.

Megkísérli a kutatási távlatok lényeges kiterjesztését, az érdeklődés felkeltését a friss értelmezési módok iránt, a módszertan jelentős fejlesztésének megalapozását és a tudományos eljárások tudatosságának növekedését. A világnézet történelmi formáinak jellemzői ilyen nagyvonalú ígéret további magyarázatra szorul. Miután ésszerű indokát adtuk egy ilyen kockázatos vállalkozásnak, általánosabban is milyen jó kilátás az eredetét, különböző formáit és a tudományos kutatással való kapcsolatát.

Az egyidejűtől a történetiig Elsőként lássuk a hagyományos szociálpszichológiát átható behaviorista értelmezést. E hagyományos nézőpont az emberi viselkedést a viszonylag állandó pszichológiai struktúrák és mechanizmusok feltételezése útján tette érthetővé. Az olyan képződmények, mint az attitűdök, fogalmak, percepciók, kogníciók, sémák és előítéletek mind e magyarázó elv tartományán belül esnek, mint ahogy a pszichológiai hajlamok, belső késztetések és jegyek különböző típusai is.

Ezt az értelmezési irányt gyakran címkézték mechanisztikusnak vö. Hasonló módon a szociálpszichológus egy szilárd szerkezetet vagy tendenciát feltételez, ami általában a világnézet történelmi formáinak jellemzői állapotban van egészen addig, amíg környezeti behatások nem ingerlik vagy indítják be. A szerkezet vagy tendencia ezután mozgásba lendül, és megjelenik az egyén bekövetkező viselkedésében.

Például az attitüdinális késztetéseket általában a a világnézet történelmi formáinak jellemzői olyan, viszonylag állandó, meghatározóinak tekintik, melyek a beérkező üzenetek alapján változnak meg. Vagy, amint azt többen vélelmezték, feltesszük, hogy az egyén kognitív egyensúlyi állapotát mindaddig megőrzi, amíg a bejövő információk meg nem zavarják, s ezzel beindul a kiinduló állapot visszanyerését célzó önkéntelen törekvés.

Az értelmezés mechanisztikus formája bizony nem elszigetelt intellektuális kísérletként bukkant fel a szociálpszichológiában vö. Sokféle körülmény kedvezett az ilyen típusú elméletalkotásnak. Például nem kerülhető meg annak feltételezése, hogy a technológiai forradalom hatott a gondolkodás világára; a gép metaforája olyan lehetőség, amelyet a mindennapok ökológiájának szinte minden ága felhasznál.

Történelemtanárok Egylete

És úgyszintén, ha a pszichológus végső soron a pszichológia elméleti elgondolásait vissza akarja vezetni a fiziológiára, ez esetben az agy hagyományos képe — elektromos áramkör, passzív szerkezet, melyet környezeti impulzusok irányítanak — pszichológiai szinten elsősorban a mechanisztikus magyarázatnak kedvez.

Emellett néhány elterjedt nézet a tudomány természetéről és vizsgálódási köréről a szociálpszichológiára még közvetlenebbül hat. Az intézményesített szociálpszichológia általában erős elkötelezettje a jelen század pozitivista-empirista filozófusai által kidolgozott empirista világnézetnek, és e látásmód miatt támadható is.

Az empirista álláspont alapján az emberi tudás lényegében környezeti behatások terméke.

A világkép legkorábbi formája. A világkép történelmi formái

Amint azt gyakran mondták, az emberi elme tabula rasa melyre az ingerek világa vési rá a jellemzőit. Az emberi tudás így a környezetnek kitéve alakul. Az empirista világnézet alapján a szociálpszichológusok szemében a tudós az, aki gondosan és rendszeresen megpróbálja feltérképezni a kapcsolatokat a természet különböző megfigyelhető jelenségei között. A megszerezhető tudást le kell tudni vezetni a természeti események megfigyeléséből. Továbbá az empirista elkötelezettség arra is felbátorította a szociálpszichológusokat, hogy a viselkedést a bemeneti ingerek hatásával magyarázzák nem csak a tudósok esetében, hanem általában hyperopia serdülőknél humán cselekvésre nézve.

A közkeletű elképzelés szerint tehát az emberek viselkedése alapvetően a környezeti eseményektől függ. Vagyis az emberi elme lényegében változatlan, passzív és állandó, mindaddig, amíg nem következik be külső beavatkozás.

Könnyen belátható, hogy ennek az elterjedt nézőpontnak az eredménye először is az, hogy a pszichológus kutatásának középpontjában a megfigyelhető ingerek és a bekövetkező válaszok közötti kapcsolat áll, azzal a pszichológiai fogalomrendszerrel egyetemben, amellyel ezt a kapcsolatot magyarázni szokás. Másodszor, és jelen célunk szempontjából ez a legfontosabb, ez a fajta pszichológiai terminológia egyben összegezi is az empirista világnézetet: az egyénen belül találhatók különböző passzív és strukturált tulajdonsághalmazok, mechanizmusok vagy lehetőségek, melyek a a világnézet történelmi formáinak jellemzői inger jelentkezéséig szunnyadnak.

Az empirista tudományos megközelítés elfogadásával a szociálpszichológusok egyben elkötelezték magukat a viselkedés mechanisztikus formájú magyarázatának.

a szülők rövidlátása szemcseppek a látás javítására visiomax

Valójában ez a metateoretikus elkötelezettség kiüresítő elméleti szelkecióra vezetett. De feltehetjük a kérdést, hogyan magyarázhatjuk a mechanisztikus nézőpontból az egyén életének hosszabb szakaszát. Hogyan jellemezhető az életmenet a jelenlegi szociálpszichológiai elméletekkel? Vegyük egy ember egy tipikus napjának lehetséges leírását.

Az illető felébredésének pillanatairól azt mondhatjuk, hogy feltétlen reakcióval válaszolt egy ébresztőórára. Ezt, belepillantva a fürdőszobai tükörbe, személyes éntudatosulási tapasztalat követte, majd szembetalálkozva a reggelivel, a túlzott evési hajlamok csábításának kellett ellenállnia.

Magyar nyelv és irodalom, középiskola 1. osztály, 18. óra

Ezután érzelmi címkézési helyzet állt elő, mialatt emberünk a busz után rohant, majd az együttműködő, illetve kizsákmányoló tendenciák valóra váltása következett, míg átverekedte magát a tömegen, és így tovább. Nyilvánvaló, hogy amikor a megértés mechanisztikus formáját időszakos eseményekre alkalmazzuk, azt látjuk, hogy az élet összefüggéstelen mikrosorozatokból épül fel, inger-szervezet-válasz a világnézet történelmi formáinak jellemzői sorozataiból, amelyeknek se irányuk, se időbeli összetartozásuk nincsen.

Szélesebb értelemben ilyen magyarázatokból, úgy tűnik, éppen maga a szociális megértés alapvető jellemzője hiányzik. Azaz a részekre osztott vagy időben sorba rendezett események puszta előfordulása nem alkot értelmes egészet; csak a normális megértés során képes valaki észrevenni hosszabb időn át tartó események közötti kapcsolatot, vagy elhelyezni azokat egy tágabb idői összefüggésben. Az ilyen mondatokat mondogató emberekkel való véletlenszerű találkozások kaotikussá tennék az életet.

Mindazonáltal, ha a kijelentés egy bizonyos összefüggésen belül helyezkedik el, mint például hogy a beszélőt egy barátomként azonosítom, akivel egy szokatlanul kötetlen partin vettem részt előző éj — jel, az állítás teljesen érthetővé válik.

Úgy tűnik, a szociális magyarázat egyértelműen megköveteli az események időbeni összefüggésekbe helyezését. Egy mosoly, egy kézmozdulat, egy kellemes hang, egy vitaminok és gyógyszerek a látás javítására és más hasonló dolgok felismerése nem idéz elő megértést. Ehelyett egyszerűen helyettesíteni fogja az egyik fajta zűrzavar a másikat: egy összefüggéstelen ingersorozatot összefüggéstelen címkesorozat fog helyettesíteni.

A megértés bármiféle érzése akkor bukkan fel, amikor a megjelölt eseményeket egymással való kapcsolatukban értjük meg. Ez történik, amikor a gyermek felismeri, hogy az anya mosolya kapcsolatban van azzal, hogy a virág irányába mutató kezéhez kapcsolódik, és a kellemes megnyilvánulás az alakzat többi részével funkcionális kapcsolatba lép. Vagy, hogy H. SULLIVáN megfogalmazásával éljünk, akkor kezdődik a kiérlelt megértés, mikor a gyermek gondolkodása a prototaxistól eljut a szintaxisig, az elkülönült a világnézet történelmi formáinak jellemzői felismerésétől a dolgok logikus sorrendjének megértéséig.

Ebben a megfogalmazásban a mechanisztikus szociálpszichológia a fejlődés prototaktikus szakaszában van. Saussure-nek a világnézet történelmi formáinak jellemzői nyelvészetben tett megkülönböztetéséből kiindulva egyes szociálpszichológusok, mint HARRéRILéY-NELSON és BLáNK megkülönböztették az egyidejű szinkronikus elméletet, amely egy adott létező változatlan állapotával foglalkozik, valamint a történeti diakronikus elméletet, mely egyetlen rövidlátás hirtelen állapotaival vagy a létezők közötti kapcsolatokkal foglalkozik több időszakaszon át.

Ebből az elemzésből világosan kitetszik, hogy sürgető feladat a megértés egyidejű formájának- amely a hagyományos szociálpszichológia mechanisztikus modelljében testesült meg — a szociális élet történeti nézőpontjával való kiegészítése ha nem teljes helyettesítése.

Géczi János

Komoly hangsúlyt kell helyezni a szociális események irányára és a közöttük levő hosszabb időt átívelő kapcsolatokra. Vagy, ahogy BLáNK írta, a szociálpszichológia eddig csak a társas élet összefüggésmentes másodperceiről készített pillanatfelvételekben volt sikeres.

Nagyon sokat nyerhetünk azzal, ha nézőpontunkat kitágítjuk, és a pillanatfelvételeket mozgóképpel helyettesítjük. A történeti megközelítés elméleteit az évek folyamán már kidolgozták, és a társas jelenségek széles körére alkalmazták. Mindazonáltal ezek a törekvések az elmúlt időkig nagymértékben a szociálpszichológia területén kívül zajlottak. Ezeknek az elméleteknek jellemzőjük, hogy az egyén vagy a kultúra növekedésének, fejlődésének rögzített állapotait tételezték fel.

Absztrakt művészet

A világnézet történelmi formáinak jellemzői az elméletek szembeállíthatók a társadalmi változások ciklikus elméleteivel ROSNOWamelyek a növekedés és aromlás előrehaladó ciklusait képzelik el. Mind az organizmikus, mind a ciklikus változás elméletei szembeállíthatók a a világnézet történelmi formáinak jellemzői konfliktusos elméletével. Ebben az esetben a társadalmi változás nyomon követhető különböző inter- vagy intrapszichikus elemek összeütközéseiben.

Ez a fajta elméletképzés volt talán a legvirágzóbb ebben a században. Itt még az először Hegel, majd később Marx és mások vö. Ez a három elmélettípus és az ezekből képzett különböző változatok nagyjából kimerítik a lehetőségek körét. Mindazonáltal, ahogy a következőkben nyilvánvalóvá fog válni, hozzájárulásuk a történeti szociálpszichológia fejlődéséhez intellektuálisan felbecsülhetetlenül értékes. Az idői metszetektől az időben kiterjesztett modellekig A mechanisztikus magyarázathoz való vonzódást két, nem kevésbé korlátozó következmény kíséri.

E második problémakör az időben felszabdalt eseménysorokhozvaló csaknem kizárólagos ragaszkodás formájában jelentkezett. A késő A látása elesett. A komplex jelenségek alapvető összetevőkre tördelésének lehetőségét, mely olyan egyértelműen sikeresnek bizonyult a kémiában és a fizikában, a kor mentalista pszichológusai bizakodóan elfogadták, és kétségkívül úgy tekintettek rájuk, mint tudományterületük egészének elemi vagy általánosan érvényes fogalmaira.

Az első tanuláskutatók meggyőzően érveltek amellett, hogy meglehetősen nehéz lenne az emberi viselkedés megértésének feladatát úgy kezdeni, hogy ne a napi események előrehaladó folyamára összpontosítanánk.

Ezért nélkülözhetetlennek tartották, hogy először a mikroszkopikus a világnézet történelmi formáinak jellemzői a még finomabban ábrázolt elemekre figyeljenek. Ha a kutató elég érzékeny, képes az alapvető elemek kiválasztására a bonyolult mindennapi élet ingoványának megértéséhez. Ezt követően a szociálpszichológusok valóban úgy néztek a mindennapi életre, mint egy összetett sorra, amely alkotóelemei megértésével elemezhető.

Az alapos tudományos vizsgálódás számára az egyszerű elemek és nem a szintetikus melléktermékek voltak értékesek.

A tudásátadás történelmi formái és az iskola

A szociálpszichológia ilyen irányú fejlődésének eredménye borisenko vízió sor olyan tanulmány volt, melyek a különböző szituációs változóknak a pillanatnyi emberi viselkedésre kifejtett hatását taglalták. A kutatás középpontjába került például az üzenetek és kon- textuális tényezők hatása az attitűd változására, a személyes tulajdonságok hatása a társas vonzerőre, a különböző helyzetekben adott parancsok hatása az engedelmességre, a csoportösszetétel hatása a konformitásra stb.

  • Lebeg a gyengénlátás érdekében
  • Tanácsolja a látáshoz a legjobb vitamin komplexet
  • Az ókori emberek kognitív tevékenységében az analógiával történő következtetések széles körű alkalmazásának egyik következménye a
  • A világnézet történelmi típusai. A világnézetek típusai és formái
  • AZ ERKÖLCS Az erkölcs a társadalmi gyakorlat és tudat olyan formája, amely az emberi magatartás szabályozásának feladatát tölti be a társadalmi élet valamennyi területén.

Ez az uralkodó irányzat a világnézet történelmi formáinak jellemzői nehezen lehetne érthető a történelmi körülmények ismerete nélkül. Az világos, hogy az időben felszabdalt sorozatokra irányuló figyelem nagymértékben hasonlít mind a mechanisztikus magyarázathoz, mind az empirista világnézethez, amelyből származik.

Ha a tudós a megfigyelhető ingerek és válaszok közötti kapcsolattal törődik, és úgy néz az emberekre, mint akik alapvetően a környezeti bemenetektől függenek, akkor számára teljesen elfogadható, hogy a kutatást az eseményeknek arra a láncolatára korlátozza, amelyek bizonyos meghatározó ingerrel kezdődnek és az eredményként kapott válasszal végződnek. Emellett egy másik befolyást is meg kell említeni, mely közvetlenebb és jobban körülhatárolt szerepet a világnézet történelmi formáinak jellemzői a kutató mindennapi életében.

Ez a módszertan, pontosabban az ellenőrzött kísérlet befolyása. Az ellenőrzött kísérlet állítólag hyperopia látásvizsgálati táblázat más eszköznél alkalmasabb a viselkedés egy bizonyos formájára ható tényezők egyedüli vagy együttes befolyásának nyomon követésére. Jelen céljaink szempontjából a leglényegesebb, hogy minél nagyobb az az időbeli intervallum, ami elválasztja a kísérleti személy találkozását az ingerfeltétellel, valamint a bekövetkező válasza mérését, a kutató annál kisebb bizonyossággal tud az eredményekből oksági következtetést levonni.

Ezen időtartam növekedésével a kutatás tárgya egyre inkább ki van téve olyan befolyásoló változóknak, amelyeket a kutató alig képes ellenőrzése alá vonni. Nem csak arról van szó, hogy lehetetlen a kutatás alanyát hosszú ideig teljesen kontrollált környezetben tartani, hanem azzal is számolni kell, hogy ha az alanyoknak hosszabb idejük van helyzetük újabb és újabb átgondolására, akkor abba a kísérlettől független, ellenőrizhetetlen értelmezéseket vihetnek be.

Történelmi korszakok by Alvara Nagy on Prezi Next

A szigorú kutatásnak ezért szükségszerűen az időben felszabdalt jelenségekre kell szorítkoznia. Ahogy a megértés mechanisztikus modellje elégtelennek bizonyult a folytatólagos társas tevékenységek megismeréséhez, a pszichológiai kísérletek egyeduralmával is együtt járt az emberi interakciók behatárolt időbeli korlátainak figyelembevétele.

Úgy tűnik, a jelentős társadalmi folyamatok közül nagyon kevés hasonlít időbeli lefutásában a reflexekhez. Sőt Csivava látomás jelentős társas tevékenységek nagy része hosszú, gyakran igen jelentős időtartamot vesz igénybe. Még az olyan, időben behatárolt cselekvések is, mint egy beszélgetés, játék, tanítás, harc, szeretkezés és a mindennapi élet egyéb gyakori alkotóelemei, mind beágyazódnak hosszabb távú kapcsolatokba. Vagy, kitágítva az időhorizontot, az olyan tevékenységek, mint kitanulni valamit, barátságokat építeni, átélni egy szerelmet, felnevelni egy gyermeket, előrehaladni a szakmában stb.

És még tovább szélesítve a kört, századokba telik valamely kultúra kifejlődése, a társadalmi hagyomány kialakulása, az etnikai csoportok közötti harmonikus kapcsolat elérése és a kormányzati intézmények kiépítése. Az interakciók minden formája, a behatárolttól a kiterjedtig, egyértelműen ki van zárva a kutatásból mindaddig, amíg az ellenőrzött kísérletezés fémjelzi a felsőbbrendű tudományosságot. Amíg a kísérletezés elsőbbséget élvez tárgyával szemben, addig az időben elhúzódó jelenségek homályban maradnak.

Tompítható lenne ennek a kijelentésnek az éle, ha visszatérnénk a világnézet történelmi formáinak jellemzői hagyományos logikához, azaz az időben kiterjedt események a világnézet történelmi formáinak jellemzői bontásához.

Ezek a kisebb részek már tanulmányozhatók mikroszkopikusan, és így a kísérlet a világnézet történelmi formáinak jellemzői is megmaradhat az ilyen vizsgálódás legígéretesebb eszközének. Egy ilyen megfontolás csak korlátozottan érvényes. Mindazonáltal érdemes elgondolkodni azon, hogyan is alkalmazható ez a megközelítés.

  1. Látásfejlesztési technikák
  2. A tudásátadás történelmi formái és az iskola | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  3. Ketzalkóatl -portré a Borgia-kódexből A nem-természetábrázoló jellegű művészet az emberiség ősidejétől kezdve jelen van.
  4. A tanulói tudás összetevőjévé vált az indirekt forrásokból, az irodalomból, a történeti dokumentumokból, a világra vonatkozó vélekedésekből szerzett tudás.

A hagyományos szociálpszichológia egyik fő hibája abban a tisztázatlan előfeltevésben rejlik, hogy az egész megismerése fokozatosan felépíthető a kísérlet által megvilágított csupasz és elkülönült részekből. Ettől azt remélték, hogy az alkotórészek alapos ismeretével tovább lehet haladni a még komplexebb dolgok megértése felé. Ám a történeti szociálpszichológia szemszögéből nézve fel kell adni ennek a részektől az egészig haladó folyamatnak a feltételezését.

Jelen esetben szükségszerű az elkötelezettség az egész végső sérthetetlenségének elve iránt. Ha az egyes események — ahogy már kifejtettük — a kiterjedtebb időbeli sorozatban elfoglalt helyzetükből kapják meg szociális jelentésüket, akiterjedtebb sorozat az alkotórészekkel szemben szükségszerűen elsőbbséget kap.

Ahogy ebből a nézőpontból következik, az alkotóelemek csak egy hosszabb távú folyamat megértése alapján azonosíthatók.

  • Lisa látásra
  • Mi segített helyreállítani a látását
  • A világkép legkorábbi formája. A világkép történelmi formái

Például ha valaki egy nagy festményt fel akar bontani négyzetmilliméteres részeire, és mindent meg akar tudni minden egyes részről, gyakorlatilag semmit nem fog megtudni magáról a festményről mint a társadalmi kommunikáció egy formájáról.

Azért van ez így, mert a festmény egésze alkotja a megértés alapvető egységét, és elemei így csak akkor jelentősek, ha az egész összefüggésében értjük meg őket. Hasonló módon nem lehet elkülöníteni vizsgálat céljából egy élő kapcsolat pillanatnyilag létező elemeit, mert azok csak mint az egész része fontosak. Mint látható, az ellenőrzött kísérlet aligha segítheti a történeti pszichológia következtetéseit.

Nem tekinthető már az alapvető alkotóelemek konstruálásának eszközeként. Ehelyett elsődleges feladata az lesz, hogy letisztítsa, bemutassa, szemléltesse vagy felélénkítse az ember értelmezését az időben kiterjedt folyamatokról.

a világnézet történelmi formáinak jellemzői

A fejlődéslélektan területéről véve a példát, Piaget kognitív fejlődésről szóló elmélete széles körű kísérletezésnek nyújtott teret a tárgyállandóság, a szimbólumok, a cselekvéssor megfordíthatósá- ga vagy a regresszió témájában.

Mindazonáltal a kísérletezésnek a teljes folyamatról alkotott elmélet volt a szükséges előfeltétele. A kísérletek eredményeiből a fejlődési folyamat elméletét soha nem lehetett volna leszármaztatni. A jelenségek állandóságától az időbeni feltételességéig A szociálpszichológia harmadik uralkodó, de problematikus irányzata a jelenségek állandóságának feltételezésével írható le. Diszciplínánk úgy haladt előre, mintha vizsgálatának tárgya kívül állna az időn, mintha a történelemben mindig állandó volna és mintha hozzátartozna a természet rendjéhez.

Ezért úgy hitték, hogy a tudomány képes felfedezni az attitűdváltozás, a személypercepció, az agresszió, a szociális vonzerő, a csoporton belüli ellenségesség és a szeretet alapelveit. A kutatás eredményeit bármikor át lehet adni a jövő tudósainak, hogy megismételjék, javítsák vagy kiterjesszék azokat még részletesebb vizsgálatokban.

Például FESTINGER-nek a társas összehasonlításról ben javasolt elmélete továbbra is széles körű kutatásokra ösztönzi a kutatókat, igazolva, támadva vagy kiterjesztve az alapvető állításokat. Általános az a nézet, hogy a longitudinális hogy hívják a világnézet történelmi formáinak jellemzői látásreceptorokat nyomán helyreállítani a látást valóban meg a tudomány széles körben felhasználható, jól megerősített és pontos előrejelzéseket adó elvei.

A tudománynak a feladata azoknak az elméleti sémáknak a megalkotása, melyek jól illeszkednek a nagy természeti körvonalakhoz. Ismét sok olyan intellektuális és ideológiai összefüggést találhatunk, amelyek fenntartották a jelenségek állandósága iránti általános vonzalmat.

hogyan lehet tesztelni a tengerimalac látását

Talán az is megkockáztatható, hogy a vizsgálat tárgyának állandóságában való hit a lét értelme miatt sem közömbös.

Az a meggyőződés, hogy valamely kutatás hozzáteheti a maga egyetlen tégláját a végső igazság épületéhez, hatékony védelmet jelent az értelmetlen létezés fenyegető lehetőségével szemben. Mindazonáltal a jelenségek állandósága iránti vonzalom talán legerősebb ösztönzője az volt, hogy a a világnézet történelmi formáinak jellemzői legalábbis Észak-Amerikában a természettudományok mintájára kívánta kideríteni magát.

A természettudományok hosszú ideje azt feltételezik, hogy kutatásaik középpontjában a természet alapvető jellemzői állnak. Szintén ez a kép bátorította a pszichológusokat, hogy elfogadják PAVLOV-nak az asszociációs tanulás alapelveit szemléltető munkáját. És ez az elképzelés tovább virágzik abban a hitben, amelyet a jelenlegi szociálpszichológia táplál a szociális megismerés, az attitűdváltozás és hasonló jelenségkörök alapelveit illetően.

Másutt már kísérletet tettem arra, hogy vitába szálljak a jelenségek állandóságának feltételezésével GERGEN ; ; Érvelésem két fő állításon nyugszik. Az első az, hogy az emberi interakciók legtöbb mai modellje időben hanyatlásnak vagy változásnak van kitéve.