Az ideológia mint politikai és társadalmi világkép


Bevezetés: a modern történelemoktatás ideológiai meghatározottságáról A mai értelemben vett magyar történelemoktatás — a kötelező állami népiskolai rendszer kiépítésével párhuzamosan — lényegében a Kiegyezés után jött létre.

Más szóval a dualista állam vezetői legfőképpen azért finanszírozták az állami oktatási rendszer megteremtését és működtetését, mert szerették volna elérni, hogy a korabeli Magyarországon élő emberek legyenek azok magyarok vagy szlovákok, szegények vagy gazdagok nemzeti identitásukhoz szükséges közös műveltség alapján összetartó közösségként öntudatosan erősítsék a nemzetállamot.

Az állami iskolarendszer kiépítése, illetve az állami beavatkozás erősítése az egyházi iskolákban tehát szervesen illeszkedett a dualizmus nemzetépítő programjába.

A magyar nacionalizmus korábbi 2 kudarcai után a korszak ideológusai már-már fanatikus hittel a kötelező állami iskoláztatás bevezetésétől remélték a nemzetiségek asszimilációját, a magyar nemzetállam megteremtését. Ebből következően az is magától értetődő volt, hogy a történelem tantárgy szemlélete és tartalma a kezdetektől fogva — ab ovo — alárendelődött a korabeli nemzeteszme nemzethit ideológiai konstrukciójának.

Mindez azt is jelentette, hogy a történelem oktatásának korábbi funkciói — erkölcsi példázatok, illetve később művelődéstörténeti ismeretek — fokozatosan háttérbe szorultak, és felerősödött a tárgy nemzetállam-építő, nemzetnevelő szerepe, amely később az es évektől egyre erőszakosabb nacionalista jelleget kapott. Nem él ma a Földön olyan magyar ember, aki számára ne jelentenének valamit a következő kifejezések: kalandozás, mohácsi vész, igazságos Mátyás, kuruc stb.

Ebben az értelemben tehát a történelem tananyag tartalma születésétől kezdve szakrális 8 jelleget öltött, és mindmáig megkérdőjelezhetetlen, zárt az ideológia mint politikai és társadalmi világkép rendszert alkot. A szakrális jelleg abból adódik, hogy az egységes nemzeti kultúra megteremtése a korábbiakhoz képest új közösséget, új identitást kínált az emberek számára, ami alapvetően vallási formákban fogalmazódott meg.

Mindez azt jelenti, hogy a történelem végtelen eseménysorából a korabeli nemzetépítő ideológia normái, elvárásai alapján válogatódott ki, hogy az események személyek közül mi ki és hogyan kerülhet bele a tantervekbe, történelemkönyvekbe, illetve mi ki kerülhet ki onnan. Megfogalmazása szerint a történelem tananyag elsődleges funkciója az egyetemes emberi, illetve az ebből kiemelt magyar múlt történetének megismertetése, az ún. A modern történelemoktatás tehát születésétől kezdve a mindenkori nemzet állami ideológia fontos részévé vált.

Értékek, Világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök

Ahol az uralkodó körök képesek kikényszeríteni, hogy több generációnyi polgári alkotómunka semmivé válhasson, ott mindenki számára világos: a karrierhez nem szakmai tudást, hanem szimbolikus tudást kell elsajátítani, vagyis az uralkodó körök legitimációs érvrendszerét.

A közvetlen politikai befolyásolás Magyarország Az újabb és újabb rendszerváltások nyomán kialakuló politikai rendszerek — bár többnyire határozottan bírálták elődeik diktatórikus hajlamait — abban teljesen azonosak voltak, hogy ragaszkodtak az ideológiai viszonyok központi meghatározásához, a az ideológia mint politikai és társadalmi világkép uralásához.

Valamennyi politikai rendszer ideológusai úgy gondolták, hogy a jelen feletti politikai kontrollt a múlt feletti totális ellenőrzéssel kell kezdeni: történeti jogokra hivatkozva szigorúan leszámoltak az előző rendszerrel és annak képviselőivel, történeti érvekre hivatkozva önigazoló ideológiát dolgoztak az ideológia mint politikai és társadalmi világkép az új politikai kurzus legitimálására.

A történelemoktatás tehát a mindenkori politikai ideológia szerves részeként működött, ami persze nem véletlen — vagy gonosz politikai manipulációk következménye — volt, hanem a modern történelem tantárgy születéskor kialakult központi nemzetállam-építő funkciójából és centralizált pedagógiai struktúrájából következett.

Legelső feladatának tartotta a katholika, apostoli hitnek terjesztését és az országnak a nyugati államok mintájára való idomítását, hogy ezáltal annak fennmaradását biztosítsa. Ennek megfelelően gondoskodott mindenekelőtt térítő papok behívásáról; rendeletet adott ki, hogy mindenki magát megkereszteltesse és a pogány szertartásokat abbahagyja és egyúttal a saját birtokában lévő rabszolgákat, jó példával elüljárva, szabadon bocsátotta. Magyarország mint Nyugat-Európa védőpajzsa A magyar nemzetnek azt az ideológia mint politikai és társadalmi világkép feladatot jelölte ki a Gondviselés, hogy a nyugati művelődésnek határőre legyen Kelet felé.

  • Hogyan lehet azonosítani a látásromlást
  • Pártok és pártrendszerek | Digitális Tankönyvtár
  • Politikai értelemben mi a különbség a vallás és az ideológia között? Vajon a vallás ideológia?
  • Csepeli György-Kolosi Tamás-Neményi Mária-Örkény Antal
  • A személyes múlt az egyén identitásának része, múlt, illetve múlttudat nélkül nem elképzelhető az én meghatározása.

Ezt magába szívja, megvédje és lehetőleg továbbterjessze. E hivatását már akkor kezdte betölteni, amikor honfoglalásával beékelődött a nyugat-keleti irányban Európa és saját barbár rokonai, észak-déli irányban pedig az északi az ideológia mint politikai és társadalmi világkép déli szlávok közé.

A megismerés társadalmi meghatározottsága A fejünkben létezõ elképzelések, más szóval reprezentációk Moscovici meghatározzák számunkra a világot, amelyre aztán mint valóságra reagálunk. Ezek a reprezentációk kollektív eredetûek. Mindenekelõtt arra szolgálnak, hogy konvencionalizálják, tipizálják és uniformizálják azokat a tárgyakat, személyeket és eseményeket, amelyekkel az embereknek a társadalomban dolguk van. A reprezentációk mélyén bujkáló normativitás történeti és társadalmi meghatározottsága leplezett. A reprezentációk a mindennapi életben a "józan ész" szerepét töltik be, Heider volt az elsõ, aki a társadalom józan ész által kialakított képét elemezve rámutatott e kép sajátosságaira.

Ha a magyar nép kimaradt volna az európai történelemből, Európa keleti része elszlávosodott volna, vagy pedig barbár török-fajú népeknek esett volna áldozatul.

Ekkor Kelet felől a vörös bolsevista veszedelem zúdult az ország nyakába, s ha a nemzet nem áll ellent az áradatnak, válságos helyzetbe jut Nyugat-Európa kétezer éves kultúrája.

Tartalomjegyzék

A magyarság azonban ismét a maga élő testét állította oda elválasztó ékül a barbár Kelet és a művelt nyugat közé. Mindezekért a magyar nemzet mélységes hálát érdemel a Nyugattól, elismerés helyett azonban mindig csak lenézésben, elhagyatottságban és üldöztetésben volt része, minek szomorú bizonyítéka a trianoni békediktátum.

az ideológia mint politikai és társadalmi világkép

Nagy államalapítónk, István király megdöntötte az idejétmúlt régi rendet, mely a további fejlődést akadályozta. Megvédelmezte az országot a legveszedelmesebb külső ellenséggel, a nyugati hódítókkal szemben, s vaskézzel söpörte félre azokat az akadályokat, melyek akkor népünk haladását gátolták. Alakja esztendő távlatából is sok tekintetben figyelmeztető útmutatással szolgálhat a mai magyarságnak.

az ideológia mint politikai és társadalmi világkép

Ebben az értelemben tehát a történelem tananyag lényegében kettős természetű: egyszerre tartalmazza a történettudomány által közvetített egzakt tényeket és eseményeket, valamint az aktuális ideológiai konstrukciókat.

A klasszikus értelemben felfogott tudományos és ideologikus megközelítések azonban a történelem tananyagban nem igazán különíthetőek el egymástól.

Egyrészt azért, mert maga történettudomány sem érték- és ideológiamentes tudomány, így a két szféra nem tartalmaz radikálisan különnemű, látványosan elkülöníthető elemeket.

Mindez arra utal, hogy a tudományosság objektivitáseszménye mögött rejtett ideologikus és mitikus feltevések húzódnak.

Navigációs menü

Mit jelent ez a gyakorlatban? A korabeli tudományos szemlélet 17 alapján úgy gondolták, hogy a múltnak csak egy autentikus olvasata van — akárcsak a keresztrejtvénynek —, amelyet a történészek a források egyre tudományosabb feldolgozása révén lépésről lépésre feltárnak és bemutatnak.

Politikai értelemben mi a különbség a vallás és az ideológia között? Vajon a vallás ideológia?

Az iskolai történelemoktatás így formálisan a történettudomány objektív tudását közvetíti a diákok számára — a múlt eseményeit, ahogy azok valóban megtörténtek — az életkori sajátosságoknak megfelelően. A történettudomány Ebben az értelemben tehát a pozitivista tudományos szemlélet a hatalom politikai legitimációjának eszközévé vált.

A mindenkori politikai hatalom ugyanis — a történelemkönyveken keresztül — mint az objektív történelmi igazság képviselője fogalmazhatta meg saját érdekeinek megfelelő történelemszemléletét és politikai ideológiáját. A tudományos objektivitásra és kizárólagosságra hivatkozva lehetett száműzni 18 a tankönyvekből az alternatív történelem- és társadalomszemléleteket 19illetve a másképp gondolkodókat Ebben a rendszerben nincs helye sem a diákok önálló gondolkodásának és cselekvésének, sem pedig reális társadalmi helyzetértelmezésének.

A történelmi folyamatok és a személyes döntések alternativitásának, illetve a különböző értelmezésekből adódó vitáknak sem helye, sem ideje nincsen a történelemórákon.

A politika alanyai A politika világa a modern társadalmakban a társadalom egyik alrendszerében, a politikai rendszerben jelenik meg. A politikai rendszer hordozói, fenntartói, működtetői a politika alanyai. A politika alanyainak tevékenysége, a közöttük kialakuló politikai viszonyok és a politika tartalma kapcsolódik funkcionálisan össze a politikai rendszerben. A politika minden értelmes ember tevékenysége, a közügyekkel, az állam ügyeivel foglalkozás minden ember kötelezettsége. A politikai, közösségi élet és tevékenység előbbre való a család és az egyes ember tevékenységénél.

A történelem tananyag tudományosnak gondolt, ám lényegében politikai természetű egyneműsége — a mindenkire vonatkozó egységes nagy nemzeti narratíva — azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább elbizonytalanodott. Részben a történettudomány már említett szemléletváltása 22részben pedig a történelemtanítás társadalmi környezetének megváltozása, demokratizálódása miatt. Ez eddig ez nem volt kérdés, hiszen az alany általános jellegű volt, a történeti valóság maga, amely egyszerre kapott tudományos és államhatalmi igazolást.

Ha azonban a múltnak sokféle olvasata lehetséges, akkor kérdésessé válik, hogy a történelemkönyvek által sugárzott történelemszemlélet kinek a véleményét tükrözi.

az édesség befolyásolja a látást

Különösen érdekessé vált ez a kérdés a demokratikus jellegű rendszerváltások — példáulilletve — után, amikor fölmerült, hogy megírható-e egyáltalán ugyanazon nézőpontból egy sok tekintetben megosztott társadalmi és politikai közösség története.

A társadalom sokszínűsége, differenciáltsága ugyanis azt jelenti, hogy a különböző társadalmi csoportok — különösen, ha szemben állnak egymással a társadalmi-politikai harcokban — más és más helyzetben élik meg a társadalmi változásokat 23ezért joggal igénylik, hogy az ő történetük is belekerüljön a nemzeti történelembe. Ugyanakkor persze az is fontos társadalmi igény, hogy megfogalmazódjon a nemzeti identitáshoz szükséges össztársadalmi történelemkép. Mindez azt jelenti, hogy egy demokratikus társadalom, illetve politikai közösség története már nem írható meg oly módon, mint ahogy az államközpontú nemzeti történetírások eddig tették — ehhez új típusú társadalmi konszenzusra van volna szükség.

A félfeudális rendi elemek továbbélése a történelemoktatásban A magyar kultúra kizárólagossága Kiindulópontunk az, hogy az ideológia mint politikai és társadalmi világkép polgárság hiányában — a magyar nemesség kezdeményezte Magyarország modernizációját, ebből következően az újkori magyar nemzeteszme egy középkori jellegű nemzettudat kiterjesztéseként, modernizációjaként jött létre a reformkorban.

Értékek, világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök

A reformkor megvető ember nemesei ezt a roppant szűk körű nemzeti keretet próbálták kiszélesíteni polgári nemzetté, méghozzá úgy, hogy a nemesi szabadságjogok nagy részét kiterjesztették a társadalom többi tagjára is. Mindez azt jelentette, hogy az új nemzettudat azonnal etnikai keretet kapott. A feudális magyar állam nemessége 24 ugyanis természetes módon — a magyar államisággal azonosulva — az egységes magyar nemzet megteremtését tekintette feladatának.

A reformkori integrációs törekvések tehát a nemesi elit korabeli nemzeti szemléletnek megfelelően egyoldalúan és kizárólagosan a nemzeti fejlődésben élen járó magyar kultúra elemeit favorizálták a reformkorban. A nemzetté válás folyamatában elmaradottabb, korábbi önálló államkeretre nem igazán támaszkodó 25 nemzetiségek érdekei így szükségképpen elhanyagolódtak.

az ideológia mint politikai és társadalmi világkép a sírás ronthatja a látást

Természetesen már a dualizmus idején is megfogalmazódtak másféle, alternatív történelemértelmezések: a nemzeti kisebbségek például határozottan bírálták a millenniumi ünnepségek magyar központú történelemszemléletét, és javaslatot tettek annak multikulturális korrigálására.

A kulturális homogenizáció hatása Az elmúlt bő száz év történelemkönyvei bár tartalmuk szerint lényegében mindig a magyar állam történetét dolgozzák fel, de a szövegek és belső címek sohasem egyértelműek abban az értelemben, hogy a magyar állam, vagy a magyar etnikum történetéről szólnak-e.

Materializmus – Wikipédia

Az állam polgári értelmezés szerint a magyar nép kifejezés a magyar állam területén élő lakosság egészére vonatkozik anyanyelvtől függetlenül, s ebben az értelemben mindenki a magyar kultúra részese is egyben, aki magyar területen, azaz a magyar állam területén lakik.

A kétféle megközelítés összemosása, összekeverése a dualista korszak nemzetállam-építő történelemszemléletéből ered, de napjaink történelem tananyagai sem mentesek ettől a szándékosan pontatlan és zűrzavaros leegyszerűsítéstől.

Napjainkra tehát ez a tradicionálisan homogenizáló nemzetállami szemlélet mindinkább tarthatatlanná válik, érdemes volna tisztáznunk a magyar nemzetre vonatkozó fogalmainkat.

Gondoljunk csak például arra a magyarországi roma, sváb stb.

Szekularizáció

Befogadás és kirekesztés A magyar nemzeteszme képviselői évszázadokon át öntudatosan hivatkoztak Szent István királyunk Intelmeinek arra a passzusára, amely a jövevények idegenek befogadására buzdított. Valóban, a középkori magyar állam — a korszak anyanyelvtől független államszervező felfogásának megfelelően — évszázadokon keresztül integrálni tudta a Magyar Királyság területére érkező idegeneket.

Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a középkori nemesi szemlélet nemzetfelfogása az ún. A dualizmus második szakaszára azonban — mint korábban már volt szó róla — a rendi szemléletű uralkodó csoportok számára nyilvánvalóvá vált, hogy nemzetállam-építő küldetésüket nem tudják megvalósítani, miközben a további modernizáció és polgárosodás súlyosan veszélyezteti korábbi domináns helyzetüket.

Elektronikus Könyv és Nevelés - Jakab György: Történelemkönyveink ideológiai hátteréről

Mindez szorosan összefüggött azzal a ténnyel, hogy a magyar polgári fejlődés meghatározója nem a polgárság, hanem a nemesség volt. A magyar nemzeteszme nemesi eredetének két nagyon fontos — napjainkban is megnyilvánuló — következménye lett. Egyrészt az, hogy a többnyire rendi szemléletű politikai elit gondolkodásmódjába mélyen beleivódott az a szemlélet, hogy a nemzethez való tartozásról és kirekesztésről az önmagukat nemzetfenntartónak tekintő csoportok dönthetnek, mivel nem védi ezt a jogot alulról jövő — korábban kiharcolt — társadalmi szolidaritás.

az ideológia mint politikai és társadalmi világkép

A másik fontos következmény abból adódik, hogy a magyar nemesség — a térség más elitjeihez hasonlóan — a felvilágosodás szabadságeszményét nem az egyes emberekre, hanem a korábbi rendi nemzetfelfogás értelmében a nemzet egészére, mint kollektív alanyra vonatkoztatta. Ennek a felfogásnak a legfőbb üzenete az volt, hogy a nemzet szabadsága felülírja az egyének szabadságát, illetve, hogy a közösség érdekében az egyéni szabadságjogokat bátran lehet korlátozni.

Politikai értelemben mi a különbség a vallás és az ideológia között? Vajon a vallás ideológia?

Az itt élő emberek számára tehát természetessé az ideológia mint politikai és társadalmi világkép az a beidegződés, hogy az — önmagát a közösségi érdekek képviselőjének tekintő — államhatalomnak joga van korlátozni, felfüggeszteni az alapvető emberi jogokat, illetve, hogy egyéni jogaik védelmében nem igazán számíthatnak társadalmi szolidaritásra a hatalommal szemben.

Amikor a Ennek legfőbb következménye az lett, hogy a Ezek a kategóriák szerencsére az iskolai oktatásban csak viszonylag ritkán jelentek meg a maguk brutalitásában, hiszen a formálisan továbbra is össznemzeti kultúrát és érdekeket képviselő hivatalos történelemszemlélet többnyire nem emelte be őket a nemzeti történelembe. Az ideológia mint politikai és társadalmi világkép általános erkölcsi szabályok felfüggesztése és a nemzeti érdek A romantikus nemzeteszme és a kizárólagosan nemzetközpontú történelemszemlélet legfőbb veszélye az, hogy relativizálja az egyetemes erkölcsi értékeket és normákat.

Természetesen ez még önmagában nem jelent magyar sajátosságot, hiszen minden nép, minden nemzet elfogult önmaga iránt. Ezeket az elfogultságokat és egyoldalúságokat jól leplezik a különböző metaforák és nyelvi eufémizmusok, amelyek szemléletesen mutatják az iskolai történelemoktatás identitásképző, közösségszervező szerepét.