Az oktatás különböző szempontok szerint történik,


a myopia okai és jelei gyermekeknél a távollátás elutasítja a testmozgást

Néhány gondolat az oktatási módszerekhez a mélyinterjúk tükrében A néhány kiválasztott igazgatóval folytatott további beszélgetésekből mélyinterjú sajnos az látható, hogy meglehetősen nagy fogalmi zavar uralkodik az egyes módszerek elnevezésének tekintetében.

Ez némileg meg is kérdőjelezi az egyes kérdésekre adott válaszok hitelességét. Például a projekt fogalmát csak néhány igazgató értelmezte helyesen. A legtöbb hátrányos helyzetű gyerek általános iskolai nevelését ellátó iskola esetében például a következőképpen. Egy-egy tematikai egységet dolgoznak fel pl. A munkát produktummal zárják, amit megmutatnak szélesebb nyilvánosság számára is faliújság, táncműsor, gyűjtőmunka produktumai.

Többek szerint viszont nincs náluk ilyen, nem szerepel a nevelési tervükben, ahogyan általában fogalmaztak. De voltak, akik egyszerűen csak nemmel, vagy sehogyan sem válaszoltak az ilyen jellegű kérdésre. Nem kimondottan felzárkóztató, ha egy nagyon szűk témáról nagyon széles információmennyiséget ad. A csoportmunkán többen csoportbontást értettek, elsősorban a különböző nyelvi órákra és a matematikára gondoltak. Rendkívüli változatosságot mutatnak a az oktatás különböző szempontok szerint történik csoportalakítások abban a tekintetben is, hogy heterogén, vagy homogén módon szerveződnek, elsősorban a gyerekek tudásszintje alapján.

A sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő iskolák általában a heterogén csoportösszetételt tekintik jónak, kiemelve a jó tanuló gyerekek húzószerepét.

4. Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet

A kevés hátrányos helyzetű gyereket oktató iskolák, ahol kifejezetten jók a kompetenciamérés eredményei, ha nem is mindig mondják ki, de félnek az integrációtól, a heterogén gyerekcsoportok oktatásától.

Vannak igazgatók, akik kifejezetten elzárkóznak az integrációtól, mások társadalmi hatásait tekintve hasznosnak tartanák, de ugyanakkor jelzik, hogy az sokkal nagyobb pedagógiai feladat. A differenciálást jó módszernek tartják, de az igazgatók szerint ez elsősorban az eltérő szintű feladatok adását jelenti a különböző tanulók számára. Tehát a megkérdezett igazgatók valószínűleg csak a tudásszint szerinti differenciálást értik a fogalmon, ami viszont növeli a gyerekek közt amúgy is meglévő különbségeket.

Amint arra a differenciálással foglalkozó részben utaltunk is, a az oktatás különböző szempontok szerint történik említett módon alkalmazott differenciálás lehet elterjedt. Érdekesek azok a válaszok, amikor az igazgató szerint dolgoznak csoportmunkában a gyerekek, de a kooperatív módszereket nem használják az oktatás során.

A leggyakrabban alkalmazott munkamódszernek az igazgatók egyértelműen a frontális módszert jelölték meg. Bár többen megjegyezték, hogy tantestületük ismerkedik az egyéb lehetőségekkel is.

Radnóti Katalin

Ez összhangban van az igazgatók azon válaszaival, hogy általában a tantestületekben történnek különböző jellegű innovációk ezen a területen. Térjünk még egyszer vissza az integrált nevelés megvalósíthatóságának kérdéskörére!

Tudatosság, szűrés, biztonságos tájékozódás az online környezetben (a Drón oktatási csomagja)

Az interjúkból egyértelműen látható, hogy a sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő általános iskolák esetében a fenntartó önkormányzat általában igyekszik biztosítani a fejlesztéshez szükséges személyi hátteret fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok alkalmazásával. De ez sajnos nem mondható el a sok hátrányos helyzetű gyereket nevelő középiskolák esetében. Ott a különböző szakos pedagógusokra hárul a hátrányos helyzet kezeléséből adódó minden feladat, ezekhez nem kapnak segítséget!

Értékelés A fogalmak tisztázása A tanulók sokoldalú felkészültségét és tevékenységét fejlesztő különböző differenciált pedagógiai szervezési eljárások, az újszerű tanítási módszerek speciális értékelési eljárásokat is igényelnek. A tanulói teljesítmény visszajelzésének a tanítási-tanulási folyamat egészében, annak minden mozzanatában meg kell valósulnia.

A pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények folyamatos individuális megerősítése, a hiányosságok korrekciója, kiküszöbölésük indirekt támogatása szükséges.

III A játék oktatási folyamata

Az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljaink szerint minek kellett volna eredményként létrejönnie. A pedagógiai értékelésnek ez a fogalma nagyon tág.

Magában foglalhatja egyebek mellett a tanulók neveltségi szintjének, a tanár munkájának, egy egész iskola vagy több iskola munkájának, a tantervnek, a taneszközöknek stb. Kérdőívünkben figyelmünket egyedül a tanulói teljesítmények értékelésére összpontosítottuk.

A pedagógiai értékelésnek a következő fő formáit szokás megkülönböztetni: diagnosztikus, formatív és szummatív.

humor törvény szempontjából

Amennyiben a tanár a tanulók olyan tudáselemeire kíváncsi, amelyek szükségesek bizonyos új ismeretek feldolgozásához, meg akarja ismerni a gyerekek előzetes tudását, akkor a diagnosztikus módszert alkalmazza. Ez történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói középfül és látás részeként is. Az előzetes tudás lehet a gyerekek esetleges naiv elképzelése az éppen feldolgozni kívánt tananyaggal kapcsolatban, a gyermektudomány elemei, pl.

az oktatás különböző szempontok szerint történik

De lehet az is, hogy korábbi tananyagrészek ismeretére kíváncsi a tanár, melyek szükségesek a továbbhaladáshoz. Amikor egy új az oktatás különböző szempontok szerint történik feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre.

Ez szintén történhet szóban és írásban is. Mivel még nem fejeződött be teljesen az adott anyagrész feldolgozása, ezért a hiányosságokra vissza lehet térni, az esetleges félreértéseket, hibás tanulói konstrukciókat ki lehet javítani. A formatív értékelés elnevezése onnan származik, hogy ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza. Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló.

Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését. Ha a diagnózisra azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén áll, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamatot.

Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását, következik a szummatív, lezáró, összegző értékelés. Ez többféleképpen is az oktatás különböző szempontok szerint történik.

Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok?

A hagyományos iskolai szituációkban úgynevezett témazáró dolgozatot írnak a gyerekek, ilyen az év végi osztályzat adása, illetve ebbe a kategóriába tartoznak a különféle külső vizsgák, mint az érettségi, a felvételi, a nyelvvizsga, a KRESZ-vizsga szervezése stb. Az osztályzatok mindig szummatív funkciót töltenek be még akkor is, ha formatív megerősítési szerepük is jelentős. Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikus értékelésnél, amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója.

Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok fejezet Dr. Tigyiné Dr.

Nem szabad rossz osztályzatot adni, amennyiben az iskola az értékelésnek ezt a formáját alkalmazza. A gyerekek tudományos világkép mitológiai különbség többet nem fogják neki elmondani saját gondolataikat.

Esetleg elérhető vele az, hogy inkább előre elolvassák a tankönyvet, és az abból bemagolható mondatokat adják vissza, de arról, hogy valóban megértették-e, elfogadták-e az új gondolatokat, nem tud tájékozódni a tanár. A formatív értékelés esetében lehet már minősíteni, de az semmiképpen ne számítson véglegesnek!

Jelenlegi hely

Ki lehessen javítani, hiszen ha a diák jól megtanulta és az oktatás különböző szempontok szerint történik meg is értette az adott tananyagot, akkor valójában megérdemli a jobb osztályzatot, amennyiben így értékelnek az adott iskolában. Lehet olyan módszert is alkalmazni például, hogy a tanár csak annak a tanulónak írja be az osztályzatot, aki kéri. Napjainkban a pedagógiai értékelésének egy újfajta eleme jelent meg, ez a portfolió, amely nem más, mint válogatás a tanulók szakmai anyagaiból.

Mintegy alátámasztása annak, hogy a tanulók az évek során mit és hogyan tanultak. A portfoliónak azt kell bemutatnia, hogy miként fejlődtek a diák személyes, kognitív, szociális és a speciális különböző kompetenciái. A portfolió értékelése során a tanár és a diák számára láthatóvá, értelmezhetővé válik az oktatás különböző szempontok szerint történik tanulás folyamata, az adott eredményhez vezető út is. A portfolió értékeléséhez is az oktatás különböző szempontok szerint történik kell tenni az adott tanulási egység célkitűzéseit, a tanulási egység tevékenységének, tanulási, gondolkodási folyamatának produktumait.