Jövőkép mik a problémák
György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak.
A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet. Nováky Erzsébettel a jövőkutatás mint tudományág jellemzőiről és szerepéről beszélgettünk.
Minőségmenedzsment
A Surányi Bálinttal zajlott beszélgetés a társadalmi tervezést történeti szempontból tekinti át. Kutatási területe elsősorban a jövőkutatás metodológiai-metodikai kérdéskörei és hazánk társadalmi-gazdasági jövője.
Osztálya Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke. Educatio: Az Educatio mostani tematikus száma a Jövőnk témakörének körüljárására vállalkozott. Jelen beszélgetésünk pedig magának a jövőnek a kutatásáról, a jövőkutatásról szól. Nováky Erzsébet: Mielőtt a legaktuálisabb kérdésekről beszélgetnénk, tisztázzuk, hogy amikor jövőkutatásról szólunk, akkor tulajdonképpen a jövők! Az angol nyelvű fogalom — futures research, futures studies — egyértelműen utal jövőkép mik a problémák többes számra.
A magyarban egy ilyen kifejezés furcsa lenne. A múlt, a jelen és a jövő szerves kapcsolatban áll egymással — kölcsönhatásban léteznek —, mégsem állíthatjuk, hogy a múlt és a jelen ismerete elegendő ahhoz, hogy a jövőt előrejelezzük. A múlt, a jelen és a jövő ugyanis nem hord magában olyan erős, történetileg meghatározott viszonyt, hogy biztos legyen valamely folyamat kimenetele, vagy egyértelműen következtethetnénk valamely esemény bekövetkezésére.
Jövőkutatás, jövőkép
A jövő különböző változatai bekövetkezésének lehetőségét, valószínűségét a múlt-jelen-jövő közötti kapcsolatrendszer természete határozza meg. Minél stabilabb és erősebb ez a kapcsolat, annál inkább várható az ún. Ez utóbbi esetben a hangsúly a jövő jövőkép mik a problémák helyeződik, megnövelve a társadalom jövőformáló szerepét.
Instabil viszonyok közepette a jövőváltozatok skálája legyezőszerűen szétnyílik, stabil viszonyok között pedig meg kell elégednünk néhány jövőváltozat kidolgozásával. A tér-időbeni kiterjedés is hasonló következtetések levonására ad lehetőséget.
Nagyobb régiókban és nagyobb távlatokban a jövőkép mik a problémák koncentrálhatunk, rövidebb távlatban általában a korábbiak megőrzésére. Ebből már következik is, hogy az elméleti megközelítések és a kutatási módszerek időről időre változnak.
A globalizáció megjelenése újfajta gondolkodást hívott életre. A globális problémák kezelése és megoldása csak globális léptékű gondolkodással és cselekedetekkel oldható meg. Jövőkép mik a problémák viszont ún. A tudomány világában is megfogalmazódik a korábbiaktól eltérő eszközökkel vívott harmadik világháború, amely — ha nem sikerül sürgősen megállítani — bizonyára nagyobb pusztítást fog előidézni, mint az első kettő együtt.
Ezért ebben a nagyon komplex, nehezen előrejelezhető helyzetben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani az előre nem látható, de nagy társadalmi hatást kiváltó jelenségekre, az ún. Meg kell a látást javító szemmaszk azzal, hogy nem a szokásosra, nem a már jól begyakorlott kutatási eszközökre kell támaszkodnunk, hanem jövőorientált módon kell keresni a jövőérzékeny területeket és megnyilvánulásokat.
Vajon mit jelentenek állítsd vissza a látást 100-ra a fogalmak a jövőkutatás gyakorlatában? A tudományos jövőkutatás a kezdetektől arra törekedett, hogy a folyamatokat és az eseményeket inter- és multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, felülemelkedve a szakmai elfogultságokon. Nem is tehet másként, hiszen a jövőbeni bizonytalanság általában nem a részterületekben való további elmélyüléssel, hanem több tudományág eredményeinek felhasználásával sokdimenziós megközelítésben mérsékelhető.
- Foltok érzése a látáson
- A problémák megoldásának „zseniális” módszertana 7 lépésben - Élni-tudni
- Története[ szerkesztés ] Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a szociálpszichológiában találjuk.
Ugyanannak a kérdéskörnek a különböző — pl. Ebből adódóan a jövőkutatás szoros kapcsolatot ápol más tudományokkal jövőkép mik a problémák természet- és társadalomtudományokkal egyaránt — és törekszik az azokban elért eredményeket a jövő szempontjából rendszerbe építeni.
Különösen szoros a kapcsolata a szociológiával, ami abban is tetten érhető, hogy Eleonora Barbieri Masini, a római Pontifical Gregorian University Professor Emeritusa szociológusként kezdte pályafutását és ilyen ismeretek birtokában vált korunk egyik legmeghatározóbb jövőkutatójává.
A probléma felismerése Gyakran érzékeljük egy-egy probléma tüneteit és ott van bennünk a reflex, hogy magát a tünetet véljük a problémának. Ilyenformán, amikor a megoldásba kezdünk, az tüneti kezelés lesz.
Egyetemünk ban díszdoktorrá avatta. Wendell Bell, a Yale University Professor Emeritusa szintén neves szociológusként lett a világ egyik legelismertebb jövőkutatójává. A tudományokon átívelő megközelítés mellett a jövőkutatásban érvényesül a transzdiszciplináris megközelítés is, amelyet a még nem létezőre való következtetés újdonság jellege indokol.
A jövőkutatók többsége kedveli a science fiction-t, mert a jelentől elrugaszkodott gondolkodásmód ötleteket, szempontokat adhat a tudományos vizsgálódáshoz is.
A problémák megoldásának „zseniális” módszertana 7 lépésben
Hasonlóan értelmezhetjük a nem szakértői vélemények összegyűjtését és felhasználását is az előrejelzés-készítésben. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megnövekedett az ún.
A mindennapok emberének, a stakeholdereknek olyan meglátásai lehetnek a jövőről, amelyek a tudományos keretek között gondolkodó jövőkutatónak esetleg nem jutna eszébe, de be tudja illeszteni kutatásába. A jövőkutatás akkor módszertani fordulatot igényelt és eredményezett is a tudományos kutatásban, elsősorban a társadalomkutatók táborában. Az utóbbi években — minden jel szerint — újabb fordulat tanúi lehetünk. A digitálissá lett világra jellemző az adatbőség, mondhatni adatrobbanás.
Adminisztratív adatok sokasága keletkezik, függetlenül a kutatásoktól és a kutatók számára a primér adatgyűjtés mennyiségileg új távlatai nyíltak meg. Egyúttal megjelent az a feszültség, hogy míg az adatgyűjtési és -kezelési rendszerek általában fizikusok, matematikusok és informatikusok kezében vannak, hiány mutatkozik társadalomkutatókból, akik az érdemi elemzéseket elvégeznék.
Vajon hogyan érinti ez a kihívás a jövőkutatást? Az adatbányászat segítségével fellelhető az adatokban megmutatkozó szabályosság, mintázatok. Barabási Albert-László, világhírű fizikus a Villanások c. Véleményem szerint csak hyperopia betegség rendszeresen ismétlődő jelenségek előrejelzésének valószínűsége növelhető meg az informatikai eszközök használatával.
Globális Perspektíva (35)
Nem szabad megfeledkezni ugyanis arról, hogy az ember gondolkodó, kreatív lény, aki a tevékenységét sokszor nem a megszokott, már begyakorlott módon végzi, hanem érzelmi alapon is döntve, más cselekedetet hajt végre, amelynek jövőbeni kimenete alapvetően eltérhet a megszokottól.
Különösen instabil helyzetben igaz ez. Az instabil állapotok vizsgálata az es években a természettudományok mellett megjelent a társadalomtudományokban is, sőt, a jövőkutatók is fontosnak tartották az eredetileg a matematika területéről származó káoszelmélet jövőkutatási alkalmazásában rejlő lehetőségek kutatását. Ez azért érdekes, mert a kaotikus rendszereknek inherens tulajdonsága a bizonytalanság, amely nem mérsékelhető a több információval.
A kaotikus rendszerekre jellemző, hogy kis változások kibillenthetik eredeti állapotukból és nagyon sokféle jövőváltozat kialakulását idézhetik elő. Egy folyamat pl. Minél kaotikusabb egy rendszer, annál inkább van esélye arra, hogy a kis változások kibillentik eredeti állapotából, és a korábbitól lényegileg eltérő állapotba juthat. Ez azt jelenti, hogy a társadalom bizonyos mutatói — jövőkép mik a problémák például a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma és a nyilvántartott alkoholisták száma — kaotikusság szempontjából az erősen és közepesen, az öngyilkosságban és önsértésben elhunytak vagy a bűncselekmények száma gyengén kaotikus csoportba voltak besorolhatóak.
Ezek erősebben reagáltak a társadalmi-gazdasági változásokra, mint jövőkép mik a problémák a gazdaságot jellemző makromutatók. A gazdaságban a beruházások és a gazdaságilag aktív népesség száma adatsor gyengén kaotikus, az épített lakások száma közepesen kaotikus mutatók csoportját alkotta.
A GDP adatsora az A valóság azonban másként alakult. Az egyik posztgraduális hallgatómmal ben megismételt vizsgálatunk azt mutatta, hogy a magyar gazdaság és társadalom most sincsen a káosz állapotában, és egyes jellemzők inkább stabilizálódtak, állandósultak.
Tartalomjegyzék
Beszűkült tehát az a pályahalmaz, amelyen a gazdaságunk, társadalmunk tovább haladhat. Érzékelni kell, hogy az instabil viszonyok között megjelenő, matematikai értelemben vett káosz igen kedvező feltételeket teremthet a gazdaság és a társadalom fejlődéséhez. Megnyitja ugyanis az utat a társadalom és gazdaság minőségi átrendeződéséhez, magasabb szintre emelkedéséhez, és utat nyithat egy harmonikus működésű társadalom felé.
- Műtét a fül látásának helyreállítására
- Minőségmenedzsment | Digitális Tankönyvtár
Az instabil periódusokban igen körültekintően kell cselekednünk, hiszen viszonylag kis ráfordítással olyan pályára vezérelhetjük a gazdaságot, amelyen a fejlődés zavartalan, de megvan annak is az esélye, hogy a gazdaság nem tud élni a felkínált változtatási lehetőséggel, ezért visszaesik. Azóta a környezettudomány, a jövőkép mik a problémák védelmével foglalkozó kutatás igen gyorsan elnyerte helyét nemcsak az akadémiai világban, hanem a laikus közvélemény vonatkozásában is.
Egyúttal ebben a témakörben valósult meg először látványosan a természettudományok és a társadalomtudományok együttműködése. Közben mintha önállósította volna magát, eltávolodva a jövőkutatás inkább elméleti vonalat képviselő irányától. Hogyan jellemezhető ma ez a kapcsolódás? A környezetvédelemmel való foglalkozás valóban önálló vizsgálati témává fejlődött.
A jövőkutatás azonban változatlanul foglalkozik környezeti kérdésekkel, így többek között az életciklus elmélet, a zöld gazdaság, az alternatív energia, a klímaváltozás társadalmi következményei, a nem-növekedés és a fenntarthatóság problémaköreivel. Ezeket a kutatásokat a jövőkutatók gyakran a környezeti szakértőkkel együtt végzik. Erre jó példa az ebben az évtizedben folytatott WateRisk kutatás, amelyben a Budapesti Műszaki Egyetem modellező és a Budapesti Corvinus Egyetem környezeti és jövőkutató szakemberei vettek részt.
De elegendő-e magában a helyes nézőpont és a megfelelő jövőkép? Megoldhatja-e a problémákat pusztán a megfelelő nézőpont? A helyen álláspont, jövőkép, perspektíva kétségkívül talán a legalapvetőbb minden probléma megoldásában, minden cél elérésében.
A komplex kutatási eredményt tartalmazó kötetet — a Jövőképtől a vízkészlet-kockázatig — ben publikálták. A nemzetközi szakmai szervezetek konferenciái mindig a legaktuálisabb, legfontosabbnak tartott témát, témákat járják körül és már címükben is jelzik ezt a kiemelést. Vajon mi volt az előző jövőkutatási konferencia fő témája, és mi szerepel a következő rendezvény terveiben?
Hyperopia csecsemőknél nemzetközi szervezet ben jövőkép mik a problémák fennállásának A konferencia előadásai a Global Research and Social Innovation: Transforming Futures témakör köré csoportosultak, kifejezve a kutatások globális jellegét, továbbá azt, hogy a jelen-jövő problémái csak a társadalmi megújulás, a gazdasági és a társadalmi innovációk kölcsönhatásában oldhatók meg.
A Ez is mutatja, hogy a jövőkutatók a környezet kérdéskörét jövőkép mik a problémák kiemelt témakörként kutatják. Mik a legfontosabb elemek ebben a történetben?
Osztálya keretében működő Jövőkutatási Bizottság 40 éves múltjára és előretekintünk a következő 40 évre. Visszatekintve a Jövőkutatási Jövőkép mik a problémák akadémiai keretek közötti megalapítására, örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy a hazai jövőkutatás kezdete után közel 10 évvel a Magyar Tudományos Akadémia a bizottság megalapításával elismerte a jövőkutatás tudomány voltát, és a tudományos közélet is elfogadta az új tudományágat.
Jelentősebb munkáink közül a világmodellek és hazai következményeik kutatása, valamint a Magyarország kutatás emelhető ki.
