Milyen egységekben mérik a látást, Fénytan és színelmélet


Optika Az milyen egységekben mérik a látást látás felbontóképessége Gyakran mondják: olvassuk el az apróbetűs részt is.

Élettani gyakorlatok

Ezzel arra a nyilvánvaló tényre utalnak, hogy amit el akarnak rejteni, azt apró betűkkel írják. De vajon tényleg csak apró betűkkel lehet valamit elrejteni?

milyen egységekben mérik a látást csökkent látás az embereknél

Lehetőség van más jellemzők — színek, talpas vagy talpatlan betűk — választására, a kérdés azonban az, hogy egy ugyanolyan hátterű, színű vagy mintájú írásnál tényleg a legkisebb betűket látjuk-e rosszabbul, és minél nagyobbak, annál könnyebben olvashatók-e.

Az Optikai Magazin előző számában bevezettük az optikai átviteli függvény fogalmát.

Frekvencia A gyakorlatok során gyakran vizsgálunk ismétlődő biológiai jelenségeket. Ilyenkor szükség lehet a jelenségek között eltelt idő periódus idő vagy az adott esemény gyakoriságának mérésére. A frekvencia valamely esemény időegyeségre eső gyakoriságát bekövetkezési darabszámát adja meg. Elektromos mérések során alkalmazott fogalmak Az elektromos töltés áramlását egy vezetőben áramnak nevezzük. A töltést elektronok, ionok vagy ún.

Az ott leírt módszerek egy általános optikai leképező rendszerre — így az emberi szemre hyperopia 1 — értelmezhetők. Ám közvetlenül az emberi látásra az ismertetett, felvázolt mérési módszer természetesen több ok miatt sem alkalmazható. Élő szervezetről lévén szó, a szemet körülményes lenne az optikai átviteli függvény mérésére alkalmas berendezéssel megmérni.

Ezen belül a nm-től nm közötti rész kelt az emberi szemben fényérzetet. Valójában csak ezt a látható tartományú sugárzást nevezzük fénynek.

Ha mégis sikerülne, akkor sem kapnánk a látás átviteli függvényéről pontos értéket, hisz az nem csupán a szemből áll, hanem nagymértékben függ az ingereket feldolgozó receptoroktól és még inkább az agytól. Hiszen például egy vak ember szemének is mérhető lenne az átviteli függvénye — hacsak a vakság oka nem a szem fizikai sérülése —, pedig az milyen egységekben mérik a látást nyilvánvalóan nem lát.

Az optikai rendszerek vizsgálata során kontrasztátvitelt mérnek. Nincs ez másképp az emberi látás esetében sem.

De mit is mutat ez? Pont ugyanazt, mint egy optikai rendszer esetében, azaz: hogyan képezi le a látószerv a valóságos képet, mennyire képes a kontrasztot visszaadni az egyes térfrekvenciákon.

hálós látásvizsgálat hogyan lehet helyreállítani a rossz látást

Térfrekvencián, szokásos módon, a hosszegységre eső vonalpárok számát értjük. Amíg azonban az optikai rendszereket egzakt módon tudjuk mérni, addig a látásvizsgálatnál nem ilyen egyszerű kézzelfogható számokat rendelni a látásérzethez éppen amiatt, mert a látás nagy részét egy összetett agyi folyamat jelenti, a tiszta leképezéssel nyert információkat az agy dolgozza fel.

Ezek természetesen egymásba átszámolhatók, csak a későbbi felhasználás kérdése, hogy melyiket alkalmazzák. A mérési módszer A legegyszerűbb eset, amikor egy válaszolni képes — felnőtt — embert kell megvizsgálni. Mindig két lapot mutatnak fel neki, az egyik teljesen szürke, a másik milyen egységekben mérik a látást különböző térfrekvenciájú csíkokat tartalmaz, változó kontrasztértékekkel.

Ki kell választania, hogy melyiken lát csíkozást.

A fényszennyezés mérése

Egy bizonyos kontrasztérték alatt már nem tudja eldönteni, hogy melyiken látja a csíkokat. Így közelítenek egyre jobban a kritikus értékhez, finomítva az eredményen.

A fényszennyezés mérése A tények elsődlegesek. Ahhoz viszont mérni kell Ahhoz, hogy a fény méréséről gondolkozzunk, először néhány alapvető fogalommal, mennyiséggel kell megismerkednünk.

Ez a határérték jelenti az aktuális térfrekvenciához tartozó kontrasztérzékenységet. Az ennél nagyobb és kisebb térfrekvenciákra egyre kisebb az emberi szem érzékenysége.

Érdekesség, hogy ez a szám éppen az olvasási — tisztánlátási — távolságban tartott 10 pontos betű nagysága: nem véletlen, hogy ezt a betűnagyságot a legkényelmesebb olvasni. Vízszintesen a térfrekvencia nő, függőlegesen a kontraszt felfelé csökken Vizsgálták azt is, hogy az ilyen rácsok elforgatása hatással van-e az érzékenységre.

Fénytan és színelmélet

Nem meglepő módon azt sikerült kimutatni, hogy igen, a függőleges és vízszintes vonalakat sokkal jobban látjuk, mint az azoktól eltérőket. Érdekes eredményre jutottak azok a kutatások is, amelyek az ilyen vizsgálatokat az alapszínekre bontva vizsgálták, illetve amelyek különböző fényviszonyok közepette készültek. Ha ugyanis ismerjük a különböző korcsoportú gyermekek színcsatornákra vonatkoztatott kontrasztátviteli függvényeit, abból visszaszámolhatjuk, hogy bizonyos szituációkat, jeleneteket mikor, milyennek látnak.

Ha ránézünk az 1. Ennek oka, hogy az ábrán a csíkok jobbra egyre sűrűbbek, azaz a térfrekvencia egyre nagyobb, lefelé pedig egyre kontrasztosabb a kép. Jól látható az is, hogy középen valóban jobban meg tudjuk különböztetni a kevésbé kontrasztos részleteket is.

van 200 látvány másodlagos ruhák

Más mérési módszerek A fent leírt módszer az emberi szem átviteli tulajdonságainak mérésére jól bevált, reprodukálható eredményt ad, elektronikus megjelenítéssel és paraméter-változtatással a vizsgálat jelentősen felgyorsítható és egyszerűsíthető. De mi a helyzet olyan esetekben, amikor az alany nem tud válaszolni a feltett kérdésekre, vagy nem érti a feladatot? Például az állatok esetében.

Ilyenkor is nyílik lehetőség, mégpedig az úgynevezett méréspreferencia-vizsgálattal. Azt figyelik, hogy az egymás mellé rakott ábrákat a vizsgált állatok milyen arányban nézik, és abból következtetnek arra, hogy melyiken láttak valamit. E vizsgálatok eredményeiből tudjuk, hogy például a macskák sokkal jobban érzékelik a kisebb dolgokat, mint az ember, a nagyobbakat azonban — amelyek ettől eltérő térfrekvenciasávba tartoznak — rosszabbul.