Védje a látást a költészetben. Írókról, költőkről – Szabó T. Anna
Teljes szövegű keresés A nemesi liberalizmus válsága Vörösmarty költészetében tól kezdve Vörösmarty hazafias lírájának tónusa komorabb lesz, megszaporodnak benne a disszonáns hangok. Ez a politikai élet alakulásának következménye. Amint a történelem a belső reformokat állította előtérbe, nyilvánvalóvá lett a nemesi reformtörekvések gyengesége és felemássága. Az — Az ellenzék, noha többséget alkotott, megoszlott, az udvar gáncsvetései elbuktatták a reformokat, és a kiábrándulást növelte a nemzetiségi mozgalmak kibontakozása, amelyeket az udvar — mint védje a látást a költészetben magyar függetlenségi szellem leghatásosabb ellenszerét — kihívóan támogatott.
A Pesti Hirlapot kicsavarták Kossuth kezéből, védje a látást a költészetben megyék élére a kormány adminisztrátorokat állított, politikájával az ellenzék megosztására törekedett, maga is zászlajára tűzte az "alkotmány, nemzetiség és reform" jelszavait, megalakult a konzervatív párt. Az ellenzék maga is rákényszerült a kortes-módszerekre, s országszerte véres, botrányos jelenetek játszódtak le.
Az ellenzéknek nem volt egységes programja, a centralisták és Kossuthék más-más úton kívántak haladni, s ilyen körülmények között érte a magyar közvéleményt a tragikus galíciai parasztlázadás híre.
Clean Vision Gyógyszertár
A fejlettebb nyugati társadalmak riasztó tünetei — a megdöbbentő pauperizmus, a munkásnyomor, a gyarmatosítás szörnyűségei, Amerikában a rabszolgaság embertelen intézménye — kétségessé tették a polgárosodáshoz fűzött reményeket, különösen a magyar közvélemény egy része előtt, amely feudális gondolkodása miatt amúgy is hajlamos volt az antikapitalizmusra.
Ebben a szellemi környezetben Vörösmarty lírája egy időre elkomorodik; már nem a magától értődő alaplátás táblázat, hanem súlyos belső küzdelmek, erkölcsi, lelkiismereti válság útvesztőin jut el minden egyes alkalommal "a legnemesbekért" való küzdés igényéhez. A válsághangulatnak a nagy ódák szomszédságában meghúzódó első jele, könnyed lírai előfutára Az ifju költő lírai önarcképe, amely a húszas évek végének szerelemben, hazafias lelkesedésben egyaránt csalódott Vörösmartyját idézi, inspirálója pedig a Laura iránt ébredt viszonzatlan szerelem és a politikai kételyek keserűsége.
Megváltozik a szatírák hangja is.
Az unalomhoz még egyértelmű, határozott karikírozó bírálata A sors és a magyar ember címűben már fájdalmas gúnnyal, elégikus hanggal vegyül. A költemény a népies védje a látást a költészetben mesés formáját választja a szatíra távlátás vizsgálata elemeinek keretéül. Kölcsey Zrínyije a tragikus pátosz hangján fordult a nemzetnek életet és halált osztó sorshoz; Vörösmartynál a feudális reakció táborát már "rozsdás dalia" személyesíti meg, és a sors is csupán "nagy szeszélyű nő", akitől a tettrekész, ifjúvá újhódó nemzet többé már nem függ.
Jellemző azonban, hogy ahol a vers a kortes-összeütközésekre céloz, ott a gúny fájdalommal vegyes kiáltása hangzik fel, s az elégikus zárósorok aggodalommal terhes bizakodást fejeznek ki.
- A gyanú kancsal szeme - Pontilyen pont ilyen
- Aloe a látáshoz
Vörösmarty szatíráinak tartalma, tematikája elüt a reformkori szatírairodalom szokványától. Nem a politikai élet közvetlen jelenségeibe kapaszkodnak, hanem belső problémaként, tragikus színezéssel élik át az elmaradottság alapvető okait. Innen líraibb nyelvük, innen a gúny és a fájdalom, a pátosz és a kétely sajátos keveredése, mely e szatírákat Kölcsey Vanitatum vanitasának rokonaivá teszik.
A Mit csinálunk? A vers a reformkori politikai morálnak, az öntudat és a felelősség hiányának gúnyos-öngúnyos bírálata, de a számonkérés nem fokozódik ostorozásig, a gúnyt a részvét és megértés humora enyhíti, a felelősségrevonással a tehetetlen beletörődés rezignációja váltakozik.
Belső formájában rokon e verssel a Mi baj? A szatírában bújkáló csalódottság hangulata színezi a bordalokat is. Mennyire más a Keserű pohármint a Fóti dal!
Ennek minden sorát közösségi pátosz, ditirambikus lelkesedés hatotta át, az új bordal az emberekben való csalódást szólaltatja meg; a bor már nem hevítő, felajzó, képzeletet röpítő erő, hanem a bánat és a csüggedés orvossága. Nemcsak védje a látást a költészetben szerelmi bú, a hűtlen barát árulásán érzett keserűség keres vigasztalást a borban, hanem a honfiúi fájdalom is. A nyomasztó hangulatot azonban végül még áttöri a csak-azért-is győzni akarás ereje.
A személyesebb jellegű Rossz bor méltatlankodása mögött ugyancsak keserűség izzik, a sorsával, életkörülményeivel való elégedetlenség szólal meg e fordított bordicséretben.
Navigációs menü
A költő a hálátlan hazának tesz szemrehányást, mivel költőjének csak kocsmai lőrét juttat. A Rossz bor panaszát az ország megértette, s egymás után érkeztek Vörösmarty címére a versekkel kísért borküldemények. A válaszvers, a Jó borjelképesen a különböző vidékek nemzeti egybeforrására utal, és magas eszmei színvonalra emeli a bordicsérő költeményt. Művészi megformálásán azonban érezni, hogy adott helyzethez kellett a költőnek alkalmazkodnia, menetét nem az ihlet, hanem az ajándékborok s termő vidékeik méltatásának kényszere szabja meg, a vers egésze nem tud szabadulni a felsorolásjellegtől.
A nemesi liberalizmus válságának idején lehanyatlik az óda, hogy azután teljesen eltűnjék.
Nem tudhatom…
A Honszeretet olvasásakor nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy a költő olyasmit akart megvalósítani, amit többé már nem lehet. Szándéka szerint a negyvenes évek Szózatának megírására tett kísérletet az azonos versforma is ezt a benyomást erősítide mintha az összetettebb, nyugtalanítóbb állapotot nem annak megfelelő új formában, hanem a régi segítségül hívásával kísérelte volna meg kifejezni.
Kitartásra, bizakodásra int a vers, amelynek hazafisága a nemzet részesévé emeli a "munkás pórt"; második része a nemzeti szabadság eszméjének apoteózisa, a Szózattal szemben aggályoktól menten. Buzdító hangja ellenére is mélyen különbözik a korábbi ódáktól.
A lelkes hangulat többé nem zavartalan. A verset két — később hyperopia és strabismus gyermekeknél — elégikus, szemrehányó versszak vezette be, és a harmadik, ötödik, hatodik versszakban a helytállásra való buzdítást a védje a látást a költészetben, akadályok betétté önállósuló felsorolása előzi meg.
Előzmények[ szerkesztés ] Európa a második világháború utolsó éveiben járt, amikor a háborús pusztítások még nem érték el Magyarországotde a zsidó népességet már számtalan megkülönböztető törvény sújtotta. Radnóti sem taníthatott. Alkalmi munkákból élt és többször elvitték munkaszolgálatra is, ahol megalázó feltételek mellett élt és dolgozott.
A versben nem pusztán a belső eltökéltség kivetítésének, hanem egyszersmind a nehézségeket leküzdő, azokon felülemelkedő magatartás kialakulásának vagyunk tanúi. A Honszeretet költője már a Gondolatok a könyvtárban, Az emberek megírása felé közeledő Vörösmarty, akinek a világnézeti tisztánlátás kiharcolása, a válságérzet feloldása egyre sürgetőbb belső problémája lett.
Pécsi Hit Gyülekezete
A Himnusz rendelésre készült költemény, a Kisfaludy Társaság soronként egy-egy aranyat helyezve kilátásba kérte fel Vörösmartyt megírására. A kötelességteljesítés igényével fordul a királyok, munkás erkölcsért a népek istenéhez. A szabadság nem osztályszabadság immár, hanem kötelesség, szent közjog. A felszólító, kérő mondatformák egyhangúsága, az egész vers pontról-pontra haladó eltervezettsége mutatja, hogy Vörösmarty számára ez a műfaj már időszerűtlen volt.
Az óda helyét a hazafias érzés bonyolultságának, viaskodó jellegének megfelelően új formák foglalják el.
- Ha a látás mínusz 2 hány százalék
- Az énekes új vizekre evez mostanában, publicisztikában, vagy ha kell, élő rádióműsorban védi világnézetét, de nem fordított hátat a költészetnek sem.
- Nem tudhatom… – Wikipédia
- Írókról, költőkről – Szabó T. Anna
- Тогда, что бы ни произошло, ты не должен тревожиться.
A hév, mely az ódák lelkesedését fűtötte, a keresés szenvedélyévé, a viaskodás erejévé, a döbbenetes igazságok kimondásának vállalásává alakult akinek ellentétes elképzelése van. A nagyvilág áramába kapcsolódott Magyarországon a nemzeti jövő kérdéseire csak az emberiség egyetemes sorsát fürkészve lehetett válaszolni.
A nemzeti kibontakozás nehézségeit az egyetemes emberi előrehaladás kétségei tetézték. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek nem könyvélménynek, nem spekulatív hajlandóságnak köszönhetik filozófiai jellegüket, kérdéseiket védje a látást a költészetben elvont humanizmus, doktrinér filantrópia diktálta, hanem a reformkori nemzeti kibontakozásért folytatott harc vetette fel.
Ez a gondolati líra különbözteti meg a legszembetűnőbben Vörösmarty művét a reformkori irodalomban. Petőfi lírája a népi öntudat erejéből és biztonságérzetéből, a népi szemlélet zavartalan életigenléséből táplálkozott.
Nála az aggodalmak sohasem mélyülhettek az emberi haladás tartós kétségbevonásává, az ő költészetének nem volt, nem lehetett csúcspontja a küszködés és vívódás lírája. A nemesi szabadelvűség eszmei korlátaival küzdő Vörösmartynak viszont épp a vívódás lett legfőbb élménye.
A történelmi dilemmára neki egy védje a látást a költészetben nemesi mozgalom nevében, s egy félelemmel elegy népszemlélet ideológiai terhével kellett válaszolnia. Vörösmarty abban áll történelmileg Petőfi mögött, hogy művészete nem a forradalom korát fejezte ki, de a klasszikusok rangján abban áll mellette, hogy a maga korát, a reformkort, minden ellentmondásával a legteljesebben tárta fel.
Vörösmarty pesszimizmussal színezett problémalátása Széchenyi félelmeitől is elüt. Széchenyi rémlátásait a negyvenes években nem a történelmi útkeresés dilemmái, hanem a politikai élet radikalizálódása keltették; Vörösmartyét, épp ellenkezőleg, a politikai élet következetlenségei táplálták.
Társadalomszemlélete leginkább Eötvösével rokon. De Vörösmarty műve sokkal erősebben gyökerezett a magyar hagyományok talajában, sokkal inkább magába ötvözte a nemesi történelem és nemzetszemlélet elemeit, a függetlenségi törekvéseket.
A nemesi liberalizmus válsága Vörösmarty költészetében
A centralisták szilárd és újszerű politikai eszmerendszere a polgári regény nálunk még új műfajának felemelésére ösztönözte Eötvöst; a magyar hagyományokat jobban őrző, a hazai viszonyokat teljesebben átélő és kifejező nemesi reformizmus a már kezdettől virágzó magyar lírának adott Vörösmartyban klasszikust.
Nemcsak arról van szó, hogy ez időben a világnézeti tónus sötétebbé válik, s a nyelvi, szerkezeti disszonanciák elmélyülnek. Megváltozik Vörösmarty költői szerep- és helyzettudata is.
Korábbi költészete lényegében retorikus jellegű volt, most ezt az alapformát a belső lelki történések tolmácsolásának műfaja, a monológ váltja fel. Életre kelnek a Shakespeare-en nevelkedett fiatal költő lappangó művészi emlékei s a romantikus drámaíró gyakorlata. Lírája a közösséghez szól a közösség dolgairól, de már nem a közösség nevében. A nemzet köztudatát kifejező költő helyét a jós és vátesz váltja fel, a retorika helyébe víziók tolmácsolása lép.
A Gondolatok a könyvtárban ihlete a "rettentő tanulság"-ból táplálkozik: "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön. A belső megrendülés, a lázadó keserűség felháborodása a kapitalizmus kétarcú világának szenvedélyes kritikájává nő, amelynek minden szava egyetlen kiáltásban összegeződik: "Irtózatos hazudság mindenütt. A népboldogító eszmék vértanúi maradandó szellemi és erkölcsi javakat hoztak létre, de ezek értékét is kétségessé teszi, hogy "a sár fiait a sülyedéstől meg nem mentheték".
Tartalomjegyzék
A tudás és általában az emberi előrehaladás iránt érzett kételyt az elnyomottak, a nyomorra született milliók, a "számon kívül maradtak" sorsa tartja ébren.
Ezért fordul a költemény a rabszolgaság ellen, s ezért keresi a kibontakozás útját "a legalsó pórok"-kal való testvériesülésben. Hangja akkor lelkesül föl, amikor a népeket egymást oltalmazó milliókként tudja látni. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet.
