Hogy az ember hogyan mutatja megvetését
Kronosz Kiadó, Pécs,oldal, Ft Angyalosi előadásának döntő részében megjelenik a titokkal való számvetés. Ahol fontos rétegét képezi a titok deszakralizációja
Azt nem tudom, hogy szlovák volt-e az ember — a kiállítás szerint a magyar határon belülre szorult szlovák falvak lakossága adta a mesterség utánpótlását —, mindenesetre leült az udvari lépcsőre piszkos, kopott ruhájában, és nagy komolyan kezdte vizsgálni a konyhakék vájdlingot.
Csodálatosan titokzatos tárgyakat rejtő ládájából szegecset, kis bádoglapocskát, bunkós fejű forrasztópákát kotort elő, meg persze cint, amivel aztán megszüntette a javítandó felület és az új, szegecselt folt közötti folytonossági hiányt. Drótoznivaló nem akadt. Nem tudom, elégedett volt-e a cserébe kapott kolbásszal és kenyérrel, talán igen, mert a fenekelés szerencsére elmaradt.
A hozzá hasonlókat, eltűnt vagy legalábbis kihalófélben lévő vándormesterségeket és művelőiket mutatja be a kiállítás. Ennek a mesterségnek a művelői, illetve őseik korábban aranymosással foglalkoztak erdélyi hegyi patakok mentén.
Retro Minél előkelőbb egy étterem, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a számlát a vacsora végén kis tálcán, kendővel letakarva fogják kihozni. A pénzt erre a tálcára kell rátenni, és ugyanúgy letakarni a kendővel. Ha kevésbé előkelő a hely, akkor szóban is lehet közölni, hogy mennyiből kérünk vissza, és a pincér a visszajárót kézbe adja. Ha nagyon előkelő az étterem, akkor tovább folytatódik a játék, a pincér az összes visszajárót hozza a tálcán letakarva, és ebből valamennyit eltehetünk, valamennyit pedig rajta hagyunk a tálcán, ugyancsak gondosan letakarva. A pincér ilyenkor általában csak azután jön a tálcáért, amikor a vendég már távozott.
És talán kosárfonással mai utódaik, akik persze már nem vándorolnak, hanem viszonteladóknak szállítanak, aztán a különféle kosarak például népművészeti vásárokon kerülnek végső tulajdonosukhoz. De ez már csak az én feltételezésem arra alapozva, hogy ahol — például a Délkelet-Dunántúlon — úgy a hetvenes évekig még teknővájók éltek, gyakran eldugott erdei telepeken, szinte játékház méretű, kívül-belül patyolattiszta putrikban, hibátlanul tisztán tartott környezetben, ott ma kosárfonók dolgoznak a folyó- például Dráva-parti füzesek kínálta nyersanyagból.
Mesterember - A mezőgazdasági gépész
Ők már persze falubeli otthonukban az egykor sokácok, svábok, magyarok lakta, mára erősen cigány többségű településeken. Egyébként a teknővájókat a vándorlás szempontjából egyfajta határesetnek lehetett tekinteni, hiszen csak időszakosan változtattak helyet, akkor viszont családostul. A teknővájáshoz komoly méretű rönkökre volt szükség, mert egy darabban készültek.
A hozzáértés, odafigyelés szégyenletes hiányára utalt, ha a fa megrepedt. A maradék vagy hulladék anyagból fakanalak készültek minden méretben — ez hogy az ember hogyan mutatja megvetését nők feladata volt.
A munkafolyamat eredeti dokumentumfilmen is követhető, de egy rajz még érthetőbbé teszi a lépések sorrendjét. Egy egész falfelületet beborítanak a valahai használatukat bemutató felnagyított fényképek társaságában, ami átmenetileg az egykori paraszti életforma tárgyi világa felé vezeti a látogatót.
A bölcsességet és erkölcsi tanítást csupán a bolondok vetik meg. Íme, kiárasztom rátok lelkemet, tudtotokra adom beszédeimet.
Szóval teknőt használtak tésztadagasztáshoz, mosáshoz, mosakodáshoz, aztán volt teknőbölcső is, amibe jól bele lehetett kötözni a gyereket, hogy ne mozogjon, aztán jöhetett — hadd okosodjon!
A kiállítás igen látványos része a drótostótok munkáját, a bádogosság felé elmozduló, egy-egy esetben komoly nemzetközi vállalkozássá fejlődő tevékenységüket mutatja be.
Maga a drótozás eredetileg cseréptárgyak dróthálóba szorítása volt javító vagy preventív célzattal, és hiába rajzolták le lépésenként a módszert, képtelen vagyok megérteni, hogyhogy nem csúszott le a drót a sima, ferde felületen.
Pedig nem csúszott le, ami a drótosok ügyességét bizonyítja. Mégsem veszteglünk tovább körükben, hiszen a zsolnai múzeumtól kölcsönkapott gazdag anyagot egyszer már szétdicsértük egy egri vendégszereplése idején Cseréptál és krokodil, Hogy az ember hogyan mutatja megvetését Narancs, A bádogosmunka vándor-változata egyébként még nem halt ki, például erdélyi gábor-cigányok készítenek keleties díszítésű ereszcsatornákat, látás betűk fehér háttér. Ez a munka a rézműves mesterség leágazásának tekinthető, amit a kalderás cigányok folytattak.
Igen tekintélyes vörösréz tárgyakat készítettek — illetve készítenek még ma is, például Erdélyben. A közönséges kávékiöntő szintjén túllépve egy óriási lekvárfőző üst és egy nagyüzemi benyomást keltő pálinkafőző készség jelzi szakértelmük tág kereteit.
- Az ember feje nem füge: text - IntraText CT
- Címlap » Csak az idióták politizálnak?
Jellegzetes formájú, a fenekük felé kiszélesedő bográcsaikat ma is láthatjuk különféle vásárokon. Érdekes, hogy ugyanez a helyzet például Franciaországban is, ráadásul a bográcsok formája is pontosan ilyen, ami vagy a hagyomány vándorlás alatti elterjedésére, vagy komoly export-import szervezésre utal.
Felmerül ugyanis a kérdés, hogy honnan szerzik be a formára kalapálandó vörösrezet?
Néprajzi Múzeum,
