Kapja vissza a látását


A világon mindenütt kapja vissza a látását a magyar agykutatásról — interjú Roska Botonddal Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli.

Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy 100% -os látás visszatér ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet. Gilicze Bálint Hogyan fogadta a hírt? Nagyon váratlanul ért, eszembe sem jutott, hogy Magyarországról fogok kitüntetést kapni, hiszen 25 éve máshol élek, máshol dolgozom.

A nagykövet úrtól kaptunk egy telefonhívást, aki burkoltan megkérdezte, hogy elfogadnék-e egy kitüntetést a köztársasági elnök úrtól. Nem is tudtam, hogy mi az, és július közepén érkezett egy levél, hogy a Szent István-rendről van szó.

Nagyon hálás vagyok érte, soha ennyire nem örültem díjnak, mint ennek, mert a többi díj — talán ilyen nemzetközi díjam van az Egyesült Látás 100 százalékban elmarad, az Európai Unióból és Svájcból — mind szakmai díj, amit azért kaptam, mert a kutatócsoportom valamit csinált, amit értékeltek.

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. A Julius Caesar római államférfi i. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához. A történészek régóta sejtették, kapja vissza a látását a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó. Az amerikai tudományos akadémia lapjában PNAS megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i.

De ez a magyar díj egész más. Én magyar ember vagyok, Magyarországon nőttem fel, Magyarországon formálták a szüleim, kapja vissza a látását tanáraim a gondolkodásmódom, és nagyon jólesett, hogy ez a közösség rám gondolt. Annak alapján azonban, amit a kutatásairól nyilatkozott, a terápia nem csak távoli álom. Többféle terápián dolgozunk, és közülük az egyik 13 év után elérkezett a klinikai próbákhoz. Ahhoz azonban, hogy megvilágítsam a módszer hátterét, érdemes visszaugranunk az időben a kutatásaim kezdeteihez.

A kísérleti állatokból ki lehet operálni a retinát, mely lényegében kiteríthető, mint egy pokróc. Ha ennek az egyik oldalára, a fotoreceptorokra kapja vissza a látását — például egy videót — vetítünk, a másik oldalon tudjuk mérni, milyen aktivitást mutatnak a különböző sejtek rétegei, végül pedig az információt az agyba továbbító látóideg.

Ezekből a mérésekből világossá vált, hogy a retina sokkal több egyszerű fényérzékelő eszköznél, inkább egy intelligens számítógépnek tekinthető, amely az érzékelt képet 30 különböző, más képpé alakítja, és ezt az információt küldi tovább az agy felé.

Korábban olvastam róla, hogy a retinában már megtörténik az élek, tehát a nagy kontrasztú átmenetek detektálása. Ezt is Önök fedezték fel? Az éldetektálást már korábban leírták, mi viszont kimutattuk, hogy még legalább egy tucatnyi különböző dolgot csinál a retina, és a nyúl retinájával kapcsolatban azt is egészen pontosan leírtuk, hogy melyek ezek a funkciók.

És persze az éldetektálás egy hangzatos szó, de hogy ez pontosan mit jelent, azt mi írtuk le, felállítva a folyamat pontos matematikai modelljét. Ez volt az első szakcikk, amely megmutatta, hogy a retina nem egy feladatot végez el, hanem nagyon sokat egyszerre, és különböző dolgokat detektál a bejövő információból.

Gondolom, a retina működésének megértése mellett más is kellett ahhoz, hogy az elvesztett látás visszaadásán kezdjen dolgozni. Ugyanebben az évben egy New York-i kollégám publikált egy cikket, amelyben megmutatták, hogy ha kivesznek legyekből három gént, és ezeket beteszik egy másik sejtbe, akkor ez a sejt fényérzékeny lesz.

Amikor elolvastam a cikket, abban a pillanatban rádöbbentem, hogy ha én ki tudnék fejleszteni egy módszert, amivel ezeket a géneket be tudnám vinni egy adott típusú sejtbe a retinában, akkor egy vak retinában vissza tudnám kapja vissza a látását a látást.

Ez ben egy ötlet volt, de akkoriban nem volt olyan módszer, amivel be tudtuk volna vinni a sejtekbe ezeket a géneket egy emberben. Így hát elmentem a Harvardra, és elkezdtem virológiával foglalkozni, kapja vissza a látását megtudjam, hogyan lehet géneket bevinni különböző sejtekbe.

Disznószaruhártya beültetésével kapta vissza a látását a férfi

Még ebben az évben kijött egy másik módszer, amelyben már csak egy gént kellett átvinni, és ez az egy gén is fényérzékennyé tudott tenni egy sejtet. Ekkor éreztem úgy, hogy itt az ideje, hogy mi is elkezdjünk ezzel foglalkozni. A laboromban ma nagyjából harmincan dolgoznak — a csapat egyik fele alapkutatással foglalkozik, a másik fele pedig új terápiák kifejlesztésével.

Egy teljesen vak egéren meg tudtuk mutatni, hogy visszanyertük a fényérzékelést a retinában, és az állat bizonyos látástól függő viselkedéseket el tudott végezni. Jól értem, hogy ezek a bipoláris sejtek hétköznapi idegsejtek, nem fényérzékeny sejtek? Igen, ezek egyszerű idegsejtek, soha nem válaszoltak a fényre, de a fotoreceptorok után ezek alkotják a retina második rétegét — a következő rétegben pedig az úgynevezett ganglionsejteket találjuk.

A bipoláris sejtek egyszerűen továbbítják az információt, vagy itt már sor kerül valamilyen mértékű feldolgozásra? Kapja vissza a látását már elkezdődik a feldolgozás, tehát ha nem a fotoreceptorok fényérzékenyek, hanem a bipoláris sejtek, akkor bizonyos látási funkciókat már elvesztünk, de még nem az összeset. Ez már nem lesz olyan látás, mint ha a fotoreceptorok működnének.

Azonban ez még mindig jobb, mint ha a ganglionsejteket tennénk fényérzékennyé, ugyanis minél feljebb megyünk az architektúrában, annál rosszabb látást fogunk kapni.

Genetikai mérnökséggel állítanák vissza a látást Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst a méltatásban a látás területének és a retina kutatásának egyik legnagyobb szaktekintélyének nevezik a világon. A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kedden elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy Európa egyik legrangosabb tudományos díjával ismerték el munkásságát.

Ez történt tehát ban, az eredményeket bemutató cikkünk a Nature Neuroscience-ben jelent meg. Két év múlva a Science-ben publikáltunk egy cikket, melyben azt mutattuk meg, hogy a fotoreceptoroknak, főleg a csapoknak jelentős része elég jól túléli a vakságot, csak elveszíti a fényérzékenységét. Ha pedig egy vírus segítségével specifikusan ezeket az úgynevezett túlélő fotoreceptorokat fényérzékennyé tettük, akkor a retina sok funkcióját vissza tudtuk hozni egerekben.

Milyen típusú vakságról van itt szó? A vakságokat én alapvetően két típusra osztanám. Vannak olyan vakságok — ez az eseteknek nagyjából a fele —, amikor a fotoreceptorokkal történik valami, hány százalék legyen a látás a látóideg ép marad. És kapja vissza a látását olyan vakságok, amelyek a látóideget és a ganglionsejteket támadják meg.

A mi módszerünk, amelynek során fényérzékennyé teszünk sejteket a retinában, nyilvánvalóan csak ott működik, kapja vissza a látását van látóideg. Ha nincs látóideg, akkor teljesen értelmetlen a retinát fényérzékenyíteni, hiszen nincs, ami közvetítse az információt az agy felé. Nagyon fontos továbbá, hogy az általunk kifejlesztett módszernek különböző alfajai vannak.

Roska Botond neurobiológus kapja idén a Körber-díjat -

Az egyikben a túlélő fotoreceptorokat tesszük fényérzékennyé, de fényérzékennyé tehetjük a bipoláris sejteket vagy a ganglionsejteket is.

Ez három különböző metódus, és mind a hárommal haladunk előre a terápia fejlesztésében, különböző cégekkel együttműködve. Mi addig visszük el a tudományt, amíg egy humánretinában meg tudjuk mutatni, hogyan működik a módszer, ezután cégeknek adjuk át az eredményt, és hosszú fejlesztés után végül rajtuk keresztül érkezik kapja vissza a látását az emberekhez a tényleges produktum, amit meg lehet vásárolni, és be lehet injektálni.

Mi tehát azokon a vakságokon dolgoztunk eddig, amelyekben ép a látóideg, és ezekben az egyik módszerünket, a ganglionsejteken alapulót egy kis cég elvitte emberi kipróbálásig: öt ami nagyban rontja a látást már be vannak injektálva a géneket hordozó vírusok, nem is kevés, milliárd apró vírusrészecske. A retina vázlatos felépítése.

A fény több átlátszó sejtrétegen áthaladva elérkezik a fotoreceptorokhoz, majd innen az általa keltett ingerület különféle idegsejtek — köztük a cikkben említett bipoláris és ganglionsejtek — hálózatán át végül eléri a látóideget. Nem kell tartanunk a fertőzésveszélytől?

skála táblázat a látásteszthez hogyan lehet kiszámítani a látást egy táblázatból

Ezek a vírusok úgynevezett dependovírusok, tehát önmagukban nem képesek replikálódni, ezért meglehetősen biztonságosak. Ezt a biztonságosságot nemcsak ennek köszönhetik, hanem annak is, hogy lényegében mindent kivettünk belőlük, ami eredetileg bennük volt.

Teljesen szintetikusak, számítógéppel építjük őket, semmi közük sincs már az eredeti vírusokhoz. A terápia során a vírusok bejutnak a sejtmagba, és ott is maradnak episzomálisan, vagyis a DNS-ük ott ül a többi kromoszóma mellett. Érdekes jelenség, hogy a sejt belső védelmi mechanizmusai valamiért nem bontják le ezt a DNS-t, amit más hasonló esetekben szabad DNS-nél vagy plazmidnál gyorsan megtesznek.

  • Génterápiával gyógyítható a vakság Örökletes szembetegségnél jól bevált a módszer, a kísérleti alanyok fele hivatalosan már nem vak.
  • Disznószaruhártya beültetésével kapta vissza a látását a férfi - marketing-katalogus.hu
  • Sertésszaruhártyával nyerte vissza látását egy kínai férfi
  • Torz látás a szemben
  • Hozzászólás Sikeresen ültettek be mesterségesen tenyésztett disznószaruhártyát emberi szembe szeptemberben — jelentette be a héten a kínai Shandong Eye Institute.
  • A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját, amellyel minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről - jelentette be az alapítvány kedden.
  • Támogasd a Qubit munkáját!
  • Az egyik szemre esett a látás

A ganglionsejtek célzása érkezett most el abba a szakaszba, hogy terápiaként tesztelhető. Három év múlva Bázelben, a mi intézetünkben a fotoreceptort is elvisszük idáig.

Hamarosan magyar betegeken is tesztelhetik az egyedülálló látás-visszaállító terápiát - Qubit

Most alakul egy újabb kis cég is, amelyek a bipoláris technológiánkat viszik el emberbe. Itt tehát egy technológiasorozatról van szó, melynek egyik tagja eljutott a klinikai kísérletekig. Ha tehát megvan a látóideg, alkalmazható ez a módszer?

  1. Rövidlátás, amelyet nem láthat
  2. И по мере того как будут проходить столетия, имя Олвина станет в один ряд с именами тех Неповторимых, которые загадочным образом исчезли без следа и были за6ыты.
  3. Receptek a látás gyógyítására
  4. Было это пятьдесят лет назад, Столетием раньше он пустил гулять по городу какого-то очень уж противного дракона, который слонялся по улицам и жадно пожирал все работы, выставленные модным в тот момент скульптором.
  5. Roska Botond kapja a Körber-díjat
  6. Он думал о движении по проспектам, уводившим людей ко всем уголкам мира - и к другим мирам .
  7. Точно под ними образовался огромный бугор - и бугор этот был распорот у вершины, там, где из него вырвался корабль.
  8. Это ничтожно малая часть истины.

Fontos elmondani, hogy ezek a módszerek csak tényleges vakságnál használhatók. A terápia ugyanis két részből áll: egyrészt beinjektáljuk ezeket a vírusokat a szembe, a másrészt pedig a beteg kap egy különleges szemüveget. Ez a szemüveg — egy kis cég fejlesztése — egy kifelé néző videokamerából, valamint egy befelé, a szembe vetítő projektorból áll, mely a kamera felvétele alapján adott hullámhosszon és intenzitással produkál egy olyan képet, amit ezek a vírusokkal bevitt fehérjék érzékelni tudnak.

Ez azonban nagyon erős fény, ezért ha van még valamilyen megmaradt látása a betegnek, akkor ez a módszer nem alkalmazható. Miben reménykedhetnek azok a betegek, akiknek a látóidegük sérült? E téren is fejlesztenek terápiás módszereket, az egyik már klinikai stádiumban van: egy elektródamátrixot helyeznek el a látókéregben, és ezzel közvetlenül a látókérget stimulálják. Ezek a kísérletek már embereken zajlanak. E módszer egy másik, kifinomultabb formáján mi is kapja vissza a látását dolgozni.

A retina és a látókéreg közötti területre, a talamuszba juttatjuk be a vírusokat, aminek eredményeként a talamuszból kiinduló és a látókéregbe vezető idegsejtek válnak fényérzékennyé. Ezek után elektródák helyett egy lézermátrixot száloptika-mátrixot nyomunk bele az agyba, mellyel képesek vagyunk stimulálni a fényérzékennyé tett idegsejteket.

Ezek a kísérletek még nagyon kezdeti stádiumban vannak, évek munkájára lesz szükség, mire emberi terápiára alkalmassá válik a módszer.

veleszületett látási szürkehályog

Ezért mondom mindig arra a kérdésre, hogy mindenféle vakságot lehet-e gyógyítani, hogy a kutatók kezében ott vannak azok a módszerek, amelyekkel lehet segíteni, de időbe kapja vissza a látását, amíg ezek eljutnak emberbe. Persze pontosan ugyanazt a látást, ami eredetileg volt, nyilvánvalóan nem tudjuk visszaállítani — hogy ez milyen mértékben sikerül, az az emberi kísérletektől és magától az egyéntől kapja vissza a látását függeni fog.

Mert a látás folyamata tanult: az agyunk a retinából érkező információkat megtanulja, és a képet mi állítjuk elő az agyunkban. Az pedig, hogy hogyan tudunk majd elképzelni ilyen objektumokat, nagyban függ az illető tanulási képességétől. Mit lát egy olyan ember, akinek a bipoláris sejtes vagy a ganglionos módszerrel visszaállították a látását?

Először is vegyük sorra azt, amit nem fog látni.

kapja vissza a látását látás látomás

Színeket egyelőre nem fog látni. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben sem lesz erre lehetőség, de ezzel a módszerrel egyelőre még nincs színlátás.

És ami a különböző módszerek között jelentősen eltér, az a felbontás. A fotoreceptoroknál például azt reméljük, hogy elég nagy felbontást fogunk elérni — persze rövidlátás éjszaka akkorát, mint egy egészséges embernél.

Olyan, mintha különféle dioptriás látásromlást kapnánk — különböző módokon lesz elmosódva a kép. Teljesen tiszta képet nem fogunk tudni visszaállítani, de a legközelebb az egészséges látáshoz akkor jutunk, ha a fotoreceptorokba visszük vissza a fényérzékelés képességét.

Mintha már nem is annyira az lenne a kérdés, hogy visszaadható-e a látás, hanem az, hogy melyik módszer a legalkalmasabb erre. Vannak egészen másfajta megközelítések a vakság kezelésére, csak azok kapja vissza a látását kisebb embercsoportoknál működnek, és nagyon specifikus esetben.

Az intézetünk például olyan terápián is dolgozik, hogy ha egy adott gén hiányzik, akkor azt a gént visszavigyük az emberbe.

Az már nagyon specifikus, hogy pontosan milyen génről van szó, tehát ez sokkal kisebb embercsoportban használható, mert több százféle gén mutációja vezethet vaksághoz.

Alapvetően három nagy megközelítés van a vakság kezelésében.

torna myopia a látásvizsgálat napja

Az egyik a mutációindependens megközelítés — ilyen a mi terápiánk, amikor fényérzékenységet hozunk vissza optogenetikai módszerekkel. De vannak, akik beültetnek egy chipet a szembe, és elektródákkal próbálják visszahozni a látást. A másik, amikor a módszer géndependens, amikor egy gént viszünk be. Végül pedig a harmadik a mutációdependens, amikor a DNS-t magát szerkesztjük.

Az intézetünkben jelenleg mindhárom terápián dolgozunk, de legelőször a korábban már bemutatott mutációindependens módszerünk érkezett el az emberi alkalmazáshoz. Korábban készítettem interjút Rózsa Balázzsal, aki kutatócsoportjával az egerek elsődleges látókérgének információkódolásával foglalkozott.

Úgy emlékszem, hogy volt Önök között együttműködés. Valóban, együtt dolgozom Rózsa Balázzsal: ők mikroszkópot fejleszetenek, mi pedig ezeket a mikroszkópokat használjuk. Nagyszerű az együttműködésünk, kapja vissza a látását míg ők a látókéreggel foglalkoznak, mi inkább a talamusz ingerlésén dolgozunk, mert a látókéregben már nagyon bonyolult információk komputálódnak. Sokan sokféle módszerrel dolgoznak, meglátjuk, melyik módszer mit tud létrehozni emberekben. Mi is foglalkozunk a témával a retina és a talamusz mellett, azonban az együttműködésünk főleg a technológiákra koncentrál és a technológiák használatára.

A NAP első fázisának lezárultakor az volt az egyik fontos üzenet, hogy a magyar fia látással immár megkerülhetetlen Európában, két éve pedig megkezdődött a NAP második négyéves ciklusa. Általában hogyan látszik külföldről a magyar agykutatás?

A magyar agykutatás nagyon elismert, szinte minden európai és amerikai kutató tud a magyar agykutatásról — nem tudom, ki fekteti bele a pénzt, de nagyon jól kapja vissza a látását. Jómagam tíz nemzetközi agykutató központnak és cégnek vagyok benne a felügyelőbizottságában, és mindenütt tudnak a magyar agykutatásról. Ha kutatókkal beszélek a világban, akkor Magyarországot kapja vissza a látását matematikáról, az agykutatásról és az orvostudományról ismerik.

kapja vissza a látását

És az remek dolog, hogy Magyarország erre pénzt fordít, mert jobb helyre nem is tehetné. Magyarországon jelenleg fontos téma az egyetemi rendszer átalakítása.

Génterápiás oltással a vakság ellen

Mit gondol, milyen irányba lenne érdemes továbblépni? Mi hiányozhat a magyar egyetemeken? Ha megnézzük a sikeres országokat, akkor azt látjuk, hogy a kis országoknak van egy elitegyetemük, és van több jó, de nem világszínvonalú egyetemük.

kapja vissza a látását rövidlátás meridián

Egy kis ország nem tud eltartani hat olyan egyetemet, amely versenyezni tud a világ nagy intézményeivel. Úgy gondolom, hogy az elitegyetem léte megkerülhetetlen, ha egy ország ki akar kerülni a nemzetközi színtérre.

És egy kis ország, főleg ha mint Magyarország, nem egy gazdag ország, egyetlen elitegyetemet képes fenntartani.

Ez az első meglátásom. A második meglátásom ahhoz kapcsolódik, hogy egy évvel ezelőtt indítottunk el egy, a terápia fejlesztésével foglalkozó intézetet, ezért sokat kérdeznek különböző országokban arról, hogy milyen irányba haladunk itt, Svájcban. A tapasztalataim pedig azt mutatják, hogy a legtöbb országban az orvosi és a műszaki egyetemeket próbálják összekapcsolni. Azért, mert az emberiség legnagyobb problémája, amire a legtöbb pénzt fordítják a És kik tudnak új terápiás eszközöket fejleszteni?

  • A Nobel-díj előszobájába jutott a magyar tudós Origo
  • Sertésszaruhártyával nyerte vissza látását egy kínai férfi MTI
  • A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal | MTA
  • A Nobel-díj előszobájába jutott a magyar tudós
  • Index - Tudomány - Őssejtes retina adhatja vissza a látást
  • Нет,-- эхом его собственных слов прозвучал ответ.

Nos, a mérnököket arra képezik, hogy a meglévő tudásból gyakorlati dolgokat alkossanak. Svájcban is az zajlik, hogy az ETH-t, ami egy műszaki egyetem, megpróbálják összekötni az orvosi egyetemmel.