Kombinációs látás kialakítása a sakkban


A kreatív potenciál érvényesülését alapvetően meghatározhatják a korábban már többször kiemelt környezeti tényezők, köztük a vizsgált személy családjának szocioökonómiai jellemzői. Erről számolnak beZigler és munkatársai egy es tanulmányukban. Gazdaságilag előnyös és hátrányos helyzetű, nyolc-kilenc éves tanulókat összehasonlítva azt kapták, hogy az egyik társadalmi osztályból származó gyerekek nem bizonyultak konzisztens módon kreatívabbnak, mint egy másik társadalmi osztályból származók. A hátrányos helyzetű gyerekek jobb teljesítményt nyújtottak azon feladatokban, amelyek elsődlegesen a válaszok számától függtek pl.

Állomások és mérföldkövek A sakk képességfejlesztő hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon Évszázadok óta ismert, hogy a sakk sokoldalúan fejleszti a gondolkodást, erőteljes hatást gyakorol a kognitív struktúrák alakulására, az alternatívákban történő gondolkodás fejlődésére, a kombinációs készség kialakulására. A szerző tanulmányában egyrészt arra vállalkozott, hogy történeti áttekintést adjon arról, milyen módon vizsgálja a pszichológia a Bevezetés Napjainkban mind több területen érzékelhetők a tanulás, a kutatás, a művelődés és a sakkozás együttműködésének előnyei.

Játék és tudomány kapcsolata alighanem a teljesítménymérésben és a képességfejlesztésben, továbbá a mesterséges intelligencia területén, azaz az informatikában gyümölcsözik leginkább, ám a sakk szellemi horizontot tágító hatása túlterjed ezen. Mindez valóságos kincsesbánya lehet azoknak, akik a játék iránti érdeklődéstől indíttatva egyszeriben a magaskultúra olyan varázslatos vidékein találják magukat, amelyek meghódítására különben csak legmerészebb álmaikban gondolhatnának.

Feltehetően a művészek, nemkülönben a bölcselők e kitüntetett érdeklődése is ösztönözte annak idején a psziché és a gondolkodás rejtelmeit immár intézményes keretek között tanulmányozó lélekbúvárokat arra, hogy mind tüzetesebben szemügyre vegyék a sakkot mint az emberi szellem és érzelmi tevékenység tükrét, bizonyos értelemben alakítóját.

Állomások és mérföldkövek

Napjainkban több tucat ország iskoláiban — egyes helyeken szociális indíttatású közoktatási programok keretében — oktatják fakultatív tárgyként a sakkot, de óvodákban, sőt felsőoktatási intézményekben is szaporodnak az ilyen jellegű képesség- és személyiségfejlesztő kísérletek. Jóllehet Magyarország több mint másfél évszázada a sakkozás vezető országai között foglal helyet, a királyi játék általánosan emberi szempontból hasznos oldalainak feltárásában lemaradtunk.

Az oktatásügy és a munkaerőpiac élesedő kihívásai, a modernizáció kényszere és azok a gyakorlati eredmények, amelyek az utóbbi évtizedekben a szellemi torna nevelés-lélektani és pedagógiai kiaknázásában születtek, kombinációs látás kialakítása a sakkban elmetorna e vetületeinek alaposabb vizsgálatát indokolnák.

Neveléstudományunk és pszichológiánk csak lassan ismeri fel e tevékenységek jelentőségét.

  1. Szemfáradtság; homályos látás
  2. Это - не обычный флаер из тех, что служили людям для перемещения по Земле.
  3. Új Pedagógiai Szemle - A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata - EPA
  4. Hogyan lehet javítani a látást 7
  5. Felhős folt a látásban

Mindez nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy az ország különböző településein hosszú évek óta tanárok és sakkoktatók tucatjai terjesztik szívós munkával a hatvannégy mezős csatározás tudományát iskolákban és tanintézeten kívül, s tapasztalataikból néhány könyv is született.

E tanulmány szerzőit az a felismerés vezeti, hogy a kognitív pszichológia előretörésének láttán, a tudás alapú társadalom küszöbén különösen nagy a tehetséggondozás és a képességfejlesztés jelentősége, ezért társadalmi fontossága lehet annak, hogy a sakkjátékban rejlő személyiségformáló lehetőségeket egzakt módszerekkel, minél teljesebben feltárjuk és kiaknázzuk.

Kéz a kézben a lélektannal Bár a sakkjáték személyiségformáló hatása mellett érvek garmadája vált ismertté az évszázadok folyamán, az olykor bámulattá fokozódó elismerés azóta párosul kézzelfogható szakmai érvekkel, amióta a lélektanban megindultak az adatgyűjtésen és személyes megfigyelésen alapuló kutatások.

Az első nagy feltűnést keltő, sakkal összefüggő vizsgálatot Alfred Binet végezte, aki a Sorbonne kísérleti lélektani laboratóriumában sakkozókat és fejszámolókat vont be az intelligenciakutatás tárgykörében folytatott emlékezetvizsgálataiba.

Az őrálló kenet

A tudós utólag bevallja, hogy több esztendeig az egyik nagy kortársa, Hyppolite Taine által leírt esetnek — meg nem nevezett amerikai sakkozóról van szó — adott hitelt, s úgy gondolta, a szóban forgó szellemi bravúr alapja a vizuális memória.

Három év után azonban elbizonytalanította Alphonse Götz  Goetz — eredeti nevén A. Geoffroy Dausay maga is sikeres vakjátékos — kijelentése, hogy a vizuális emlékezetnek semmi köze a vakjátékhoz.

A sakk képességfejlesztő hatásainak kutatása külföldön és Magyarországon

Götz a La Stratégie című francia sakkújságban cikket jelentetett meg kombinációs látás kialakítása a sakkban a témáról, és azt állította, hogy a tábla és a bábok látása nélkül sakkpartit játszó személy csupán számításokat végez, más szavakkal a vakjáték kizárólag a lehetőségek latolgatásán és a változatok kiszámításán alapul, nem pedig a látószerv emberfeletti teljesítményén.

Mivel Binet nehezen tudta elfogadni ezt a véleményt, különböző erősségű sakkozókat vont be vizsgálódásába.

  • Életkor szerinti látás
  • A kreatív potenciál érvényesülését alapvetően meghatározhatják a korábban már többször kiemelt környezeti tényezők, köztük a vizsgált személy családjának szocioökonómiai jellemzői.
  • Это .
  • Hogyan lehet szórni a látást
  • Ему бы только хотелось знать, что это за поправки.
  • A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata | Pedagógiai Folyóiratok
  • Emberi látásellenőrzés
  • Átmenetileg romolhat-e a látás

Az ő a válaszaik oly módon egészítették ki elzászi származású pályatársuk megállapítását, hogy az általa említett tényezők — akárcsak olyankor, amikor látjuk a táblát — szükségesek ugyan a vakjátékhoz, de egy meghatározott célra irányulnak. Ugyanis kombinációs látás kialakítása a sakkban, aki vakon sakkozik, arra kényszerül, hogy valamennyi játszma változó állásait valamilyen formában fel tudja idézni maga előtt.

A nézetek zűrzavarában a pszichológus akként kívánt rendet teremteni, hogy összegyűjtötte mindazok megfigyeléseit, akik a kombinációs látás kialakítása a sakkban megtekintése nélkül jó színvonalon kombinációs látás kialakítása a sakkban, és akikkel kapcsolatot tudott teremteni.

Binet ugyanazt a 14 kérdést tette fel a felmérés résztvevőinek, de a beérkező válaszok ennél többről is tudósítottak, mivel beküldőiket esszészerű vallomásra vagy éppen parttalannak kombinációs látás kialakítása a sakkban kitárulkozásra ragadtatta a téma. Binet-t érdekelte, milyen formák, színek, alakzatok jelennek meg a sakkozó lelki szemei előtt vakjáték közben, de kíváncsi volt az esetleges hangjelenségekre is, valamint olyan személyes vonatkozásokat is firtatott, hogy milyen a megkérdezett memóriája, jó matematikus-e az illető, illetve jeleskedik-e a fejszámolásban.

Duró Zsuzsa

Tudakolta továbbá a szavak, azaz a belső monológ szerepét az állások felidézésében és a keletkező problémák tudatosításában.

Végül az is érdekelte a pszichológust, hogy ha egy vak ember megtanul sakkozni, s a tapintással megismert bábuk alakjából és helyzetéből hasonló következtetéseket von le, mint a táblát alkalmilag mellőző, de ép szemű sakkozó, akkor a látó sakkozó számára is van-e jelentősége az érintés képzeletbeli élményének a vakjátékban. A tudós Angliából, Németországból és Spanyolországból, sőt még Kubából is kapott válaszokat, erős amatőrök mellett néhány kombinációs látás kialakítása a sakkban szellemi tornász is nyilatkozott neki, a legismertebb párizsi bábutologatók pedig arra is vállalkoztak, hogy a Sorbonne pszichológiai laboratóriumában részt vegyenek néhány kísérletében.

A sakkozók emlékezetével kapcsolatos vizsgálatairól készített összefoglalásában Binet leszögezi, hogy a játékosok szerint az elméleti és gyakorlati felkészültségen kívül a vaksakkozás legfontosabb összetevője a memória és a képzelőerő. Az kombinációs látás kialakítása a sakkban tényező ebben az összefüggésben úgy jut szerephez, mint ahogyan a pszichológiában a vizualizáció szakkifejezést használják, vagyis mint megjelenítés, egy bizonyos ismeret látvánnyá alakítása.

Állomások és mérföldkövek | Pedagógiai Folyóiratok

Minden átlagos ember rendelkezik több-kevesebb vizuális memóriával és képzelőerővel, de korántsem mindegyikükben van meg az a képesség, hogy adottságai segítségével pontosan felismerje és észben tartsa a sakktáblán álló számos figura megannyi viszonylatát.

Binet rávilágít a vizuális képzelőerőnek arra a — vizsgálatai során feltáruló — jellegzetességére, hogy e képesség túlnyomórészt absztrakt, vagyis a megjelenítendő tárgynak csak azokat a tulajdonságait veszi figyelembe, amelyekre az adott játékhelyzetekben szükség van. Összegzését azzal a katartikus megállapítással zárja, hogy hiába helyezzük górcső alá az ember sokrétű szellemi életét, soha nem ragadhatjuk meg teljességében. Ha láthatnánk azokat a folyamatokat, amelyek egy sakkjátékos fejében végbemennek, az észlelések, elképzelések, ötletek, mozgások és szenvedélyek olyan végtelen forgatagát pillanthatnánk meg, amelyről a leggondosabb leírás is csak tökéletlen képet adhat, s csupán az alapvonásokra szorítkozó vázlattal szolgálhat.

kombinációs látás kialakítása a sakkban mi a látás diagnózisa

A párizsi tudós, illetve munkatársa által kidolgozott vizsgálati módszert, a Binet—Simon-tesztet alkalmazta ban a német Franziska Baumgarten, aki arra volt kíváncsi, hogy milyen általános képességekkel párosulnak a felnőtt ellenfelek sokaságával egyénileg és szimultán mérkőzéseken is feltűnő sikerrel elbánó kilencéves csodagyermek, Samuel Reshevsky példátlan sakkozói adottságai.

Kiderült, hogy mivel a kis Sammy nem járt iskolába, nem tudott spontán szülés rossz látással, és a képen megmutatott állatokat sem ismerte fel, ám sikeresen megoldotta azt kombinációs látás kialakítása a sakkban feladatot, amelybe a nála kétszer idősebb kísérleti alanyok bicskája is beletört.

Mindössze négy perc alatt hibátlanul összeillesztette azt a negyven, különböző alakzatokkal díszített kártyát, amelyeket előzőleg összefüggő ábraként tettek elé.

látásromlás és kézzsibbadás

Moszkvai közjáték, holland folytatás Pár évvel később három orosz tudós, Gyakov, Petrovszkij és Rugyik a korszak egyik legnagyobb sakktornájának, az ös moszkvai nemzetközi viadalnak a résztvevőin, zömében világklasszis sakkozókon végzett — többek között szintén az emlékezőtehetség mérésével összefüggő — lélektani megfigyeléseket.

Kombinációs látás kialakítása a sakkban a következtetésre jutottak, hogy a kiemelkedő sakktudás nem feltétlenül párosul rendkívüli memóriával.

kombinációs látás kialakítása a sakkban

A sikeres sakkversenyzés feltételeiként a következő személyi adottságokat különítették el: jó egészségi állapot, erős idegek, önuralom, a figyelem megosztása csak viszonylagosan összekapcsolt objektumok között, a dinamikus helyzetek iránti érzékenység, szemlélődő beállítottság, az intellektuális fejlettség magas foka. Míg az említett tudósok laikusok voltak a sakkban, a holland Adriaan Adrianus Dingeman de Grootháromszor képviselte hazáját a sakkolimpiákon, és Hollandia férfi egyéni bajnokságán is tiszteletre méltó eredményt ért el.

Az amszterdami egyetem későbbi lélektani metodológia professzora e művében foglalta össze korábbi esztendőkben végzett vizsgálatait. Ezekkel tisztázni kívánta, milyen látó és elvonatkoztató tevékenység zajlik a játékosok agyában, amikor egy bonyolult állás tengernyi lehetősége közül a legcélravezetőbb megoldást keresik.

A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata

De Groot megszólaltatta Aljechin és Euwe világbajnokokat, valamint a világklasszis Tartakowert, Kerest, Flohrt és Fine-t, s szó szerint lejegyezte az előbbiekkel azonos állások megfejtésével küszködő átlagos amatőrök beszámolóit. Dolgát megkönnyítette, hogy kísérleti alanyai mindannyian olyan egyezményes szakkifejezéseket például kötés, villa, alapsori matt használtak gondolataik felidézésére, amelyek félreérthetetlenné tették, mi járt a fejükben, miközben a legjobb lépést keresték.

De Groot négy szakaszt különített el a lépésválasztás gondolkodási folyamatában. Az első a tájékozódásé, amikor a játékos felméri a helyzetet, és főbb vonalakban meghatározza, mit kell tennie.

A második periódus konkrétabb vizsgálódással telik el, ekkor már néhány változat is megjelenik a sakkozó szeme előtt. A harmadik felvonásban jut el a játékos oda, hogy megvilágosodik előtte, melyik lépés a legerősebb az adott állásban, a negyedik szakasz pedig az ellenőrzésre szolgál, vagyis arra, hogy a sakkozó meggyőzze magát, hogy valóban helytálló, amit elképzelt. Adriaan de Groot az említett kísérletekkel párhuzamosan kutatta a kombinációs látás kialakítása a sakkban és a teljesítménymérés problémáit, s e témákban hazája egyik legnagyobb szaktekintélye lett.