Nemcsak a látvány, hanem a szag is,


Ennek az érzékelési formának három modalitás felel meg: a szaglás, az ízlelés, illetve a kémiai viszcerocepció. Minthogy ez utóbbiról volt már szó korábban, itt csak az előbbi kettővel foglalkozunk részletesebben. A kémiai érzékelésre általában jellemző, hogy az ingert valamilyen vegyület, esetleg ion képezi, amely a receptorral kapcsolódva, ingerli azt. Ugyancsak közös sajátosságuk, hogy csak oldódni képes anyagok keltenek ingerületet, bár az oldószer különböző lehet.

A receptorok többsége specifikus az adott anyagra, de jelenleg nem tudjuk megmondani, hányféle kémiai receptor létezik a szervezetben: számuk a néhány száztól a néhány tízezerig terjedhet. A kémiai ingerek ritkán tiszták, tehát többféle anyag van egyszerre jelen; ha csak két-három komponensből áll az inger, akkor esetleg el tudjuk őket különíteni, ennél többet azonban már ritkán.

Egy három gyümölcsből álló saláta összetevőit például még elég jól szét tudjuk választani, de a négy-ötféle komponensből álló ételben többnyire már csak a legerősebb szagú alkotót ismerjük fel ha egyáltalán felismerünk valamit. A közhiedelemmel ellentétben kémiai ingerként nemcsak szerves vegyületek, hanem számos szervetlen só is szolgálhat. Szaglás A szaglás távoli illékony anyagok érzékelésére specializálódott azaz kémiai telereceptor.

Jelenleg nem rendelkezünk egységes elképzeléssel arról, hogy mely vegyületek alkalmasak szaganyagként, de általában zsírban is oldódó, kis molekulájú szerves anyagokról van szó. Noha a szaganyagok olfaktoros ingerek többségének valószínűleg van speciális receptora ebből nagyon sokfélét találtakúgy tűnik, az anyagok kémiai összetétele nem egyértelműen függ össze a szagminőséggel: eltérő szerkezetű vegyületeknek lehet hasonló szaga, illetve nagyon hasonló vegyületek egészen eltérő szagérzetet válthatnak ki.

A szagingerek átalakítása A szaglóreceptorok az orrmelléküregben elhelyezkedő szaglóhámban vannak Ide az átlagos légvétel során nem vagy csak nagyon kis mennyiségben kb. Speciális légzőmozgás a szippantás, amelynek során a levegő csak az orrüregeit járja át, a légutak további részébe nem kerül; ez kifejezetten a szaglást szolgálja.

Illatanyagok azonban nemcsak egyenes úton, az hanem a szag is bejáratán át, hanem belülről, a szájüregből is érkeznek, a garaton át retro- nazális szaglás. Ezek az anyagok a táplálékból szabadulnak fel, és fontos kiegészítői az ízeknek: egy adott étel élvezeti értékének kialakításában mind az íz- mind a szaganyagok részt vesznek ezt írja le a zamat fogalma, amiről az ízlelés kapcsán lesz majd szó. A szaglóhám elhelyezkedése az orrüregben A szaglóreceptorok elsődleges primer érzősejtek, azaz lényegében axonnal is rendelkező specializált idegsejtek, amelyek üreg felőli részén különleges csillók vannak; ez utóbbiak kötik meg a szaganyagot.

A szaglósejtek másik különlegessége, hogy élettartamuk körülbelül egy-két hónap, utána elpusztulnak. Helyüket a hám mélyebb rétegében lévő alapi bazális sejtek osztódással pótolják. A receptorsejtek között a receptorsejteket irányító és rögzítő támasztósejtek találhatók, illetve mirigysejtek, amelyek a felszínt borító nyákot termelik. A nyák igen sok kötőfehérjét tartalmaz, ezekhez kötődnek a bekerülő illatanyagok, és ezek szállítják őket hanem a szag is csillók felszínére A szaglóhám szerkezete A szaglósejteken kívül bizonyos mennyiségű szag felvételére a háromosztatú ideg nervus trigeminalis szabad idegvégződései is képesek ezek tehát afferens érzőrostok végződéseiezek valószínűleg a károsító jellegű pl.

A járulékos szabad idegvégződések indítják a szaglással kapcsolatos reflexeket is pl. A szaglórendszer az egyik legősibb érzőrendszer, ezt mutatja az is, hogy rostjai elsődlegesen nem kapcsolódnak át a talamuszban, szemben az összes többi érzőrendszerrel, melyek vetületei a talamusz közvetítésével érik el az elsődleges agykérgi érzőmezőket.

Az alsóbbrendű állatokban a érdemes-e ellenőrizni a látást az optikában? még az agy tömegének jelentős részét teszi ki, és mérete relatíve még mindig nagy az nemcsak a látvány, különösen a ragadozók körében is.

Egyedül a főemlősök és azon belül az ember esetében csökken a mérete jelentős mértékben.

  • Milyen látomással veszik át a különleges erőket
  • Aloe recept a látáshoz
  • Мне просто пришло в голову.
  • Látás 0 8 hány dioptriáról van szó

Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szaglógumó mérete nem a receptorok minőségének, hanem inkább a számának csökkenésével korrelál; az ember sem érez valószínűleg sokkal kevesebb szagot, csak a szaglás érzékenysége és felbontása kisebb vagyis valamivel töményebb illatokat ismerünk csak fel, illetve kevesebb szagot vagy szagintenzitást tudunk megkülönböztetni. Kimutatták, hogy a genom szinte valamennyi szaglóreceptor kódját tartalmazza, amit az állatok zömében megtalálunk, hanem a szag is ezeknek a géneknek egy jelentős része emberben inaktiválódik, soha nem készül róla kópia tehát az adott receptor nem alakul ki.

A szaglási funkció elszegényedése tehát másodlagos folyamat lehetett, amit vélhetőleg a többi érzőminőség, elsősorban a látás és a hallás kifejlődése idézhetett elő az evolúció során. Szagok és illatok A szaglásról elsősorban egyes vegyületek kísérletes adagolásával szereztek eddig információt, de — mint említettük — egyelőre nem találtak megfelelő rendező elvet és mechanizmust.

Vita van arról is, hogy léteznek-e alapszagok, amelyek a többi szagélmény kialakulásának bázisát képezik.

nemcsak a látvány, hanem a szag is áfonya segít javítani a látást

Egyelőre egyik elképzelést sem sikerült bizonyítani, ezért könnyen lehet, hogy nincsenek is alapszagok. Többen próbálkoztak a szagokat valamiféle térbeli elrendezés segítségével osztályozni. Az ilyen osztályozás alapja valamilyen kémiai rokonság, fizikai tulajdonság hasonlósága, esetleg a keletkező élmény minősége lehet.

Henning a newtoni színkörhöz hasonló elven szaghasábot készített, mely egy háromszög alapú, belül üres hasáb A nemcsak a látvány felületein szerepelhettek az összetett szagok, amelyeket a csúcsokon lévő alapszagok pl. A későbbi kutatás ezt az elképzelést nem igazolta: egyrészt semmi sem bizonyítja, hogy ezek és ennyien volnának az alapszagok, másrészt — szemben a színekkel — a keverék szagok nem lesznek önálló, új szagminőségek mint például a kék és sárga keverésével előálló zöld színhanem mindkét összetevő sajátosságait mutatják.

Megpróbálták a szagokat hanem a szag is elven, térbeli skálázással is osztályozni Schiffmann Itt a vizsgálati személyeknek az egyes illatok hasonlóságát kell megbecsülniük, és ezek alapján helyezik el jövőkép bemutatása egy többdimenziós térben ezt nevezik szagtérnek. A vizsgálatok már két dimenziót elegendőnek találtak, ezek egyike a kellemesség mértéke ez szinte minden érzőminőség esetében használható megkülönböztetésde a másik dimenzió jellegét azóta sem sikerült meghatározni.

A Henning-féle szaghasáb Nemcsak a látvány átlagember két, egyszerre adott illatanyagot még biztosan, hármat még bizonytalanul meg tud különböztetni, ennél többet azonban már nem.

Banned TEDTalk about Psychic Abilities - Russell Targ - marketing-katalogus.hu

Érdekes viszont, hogy az illatkeverékek jóval erősebb percepciót szagélményt váltanak ki, mint az őket alkotó vegyületek egyenként, s az összetett, úgynevezett kompozit illatok érzékelése az összetevők tulajdonságainak sem egyértelmű függvénye: néha gyengébb összetevők is lehetnek dominánsak. Ennek egyik oka az, hogy az egyes anyagokra vonatkozó ingerküszöb és érzékenység nagyon eltérő, ebben egyelőre szintén nem sikerült egyértelmű törvényszerűséget felfedezni.

Noha nemcsak a látvány egyes illatkomponenseket nem tudjuk egy kompozit szagból kiemelni, bizonyos keverékek jellegzetes szagérzetet keltenek egyben: kávéillat, cigarettaillat, narancsillat stb. Fiatalkorban csaknem nyolcezer glomerulus van, idősebb korban számuk alig haladja meg a kétezret. Egy-egy mitrális sejt körülbelül minden látómirigy receptortól kap A szaglógumó glomerulusainak vázlatos rajza axont, ezek azonban hasonló receptorokhoz csatlakoznak; eszerint körülbelül annyiféle glomerulus van, ahány szagreceptor.

A szagokat és az esőt is érezzük a virtuális valóságban - Jelenből a Jövőbe

A szaglógumóban lévő egyéb sejtek is kapnak szinapszisokat az érzőneuronok felől, ezek általában módosító hatással rendelkeznek.

A mitrális sejtek, valamint néhány interneuron különböző hormonokra is érzékeny pl. Valószínűleg ezzel kapcsolatos például a menstruációs ciklus során mutatkozó vagy a terhességi szagérzékenység.

Gyógymód a szaglásképtelenségre? A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt — édes, savanyú, sós, keserű és umami — érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek, fehérjék által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze. Ozdener szerint felfedezésük megnyitja a lehetőséget az előtt, nemcsak a látvány felhasználjuk a szagokat arra, hogy egészségesebb táplálkozásra vegyenek rá minket. Például nagyon kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb.

hanem a szag is A szaglógumó neuronjaiból kiinduló nyúlványok szaglópálya alapvetően a halánték- temporális lebenyben található úgynevezett körtemagba nucleus piriformis vagy piriformis kéregilletve az ugyanitt elhelyezkedő entorhinális kéregbe futnak, amelyek a szaglás elsődleges kérgi központjainak tekinthetők, de kap rostokat az amygdala is.

Ez is a szaglórendszer sajátossága, hiszen a primer rostok nem kapcsolódnak át a talamuszban. Kimutattak szaglással kapcsolatos aktivációt az orbitofrontális kéregben is, ahova az elsődleges központokból — most már a talamusz közvetítésével — jut el az ingerület. Szaglási eredetű ingerület éri a limbikus rendszer különböző részeit is az amygdala felől, ami az érzelmek keletkezésében fontos, illetve a memória szerveződésében szereplő hippokampuszt is.

Másodlagos rostok az érző hanem a szag is is vetülnek, szintén a talamusz közvetítésével. A szárazföldi állatoknak — a főemlősök kivételével — van egy járulékos szaglószerve is, az úgynevezett vomeronazális szerv.

Ez is tartalmaz szaglóreceptorokat, de szerkezete egyszerűbb, és a receptorok száma is kisebb, mint a szaglóhámban.

Ez a szerv főleg a feromonokra érzékeny, azokat igen kis hanem a szag is is felismeri. Az axonok innen a járulékos szaglógumóba futnak, amely főleg az amygdala mediális részébe, majd onnan a hipotalamuszba vetül.

Ez a rendszer alkotja az úgynevezett járulékos szaglópályát. Noha emberben nincs meg, maradványait — legalábbis funkcionális vizsgálatok alapján — mégis feltételezni lehet. A szagok elkülönítése szagdetektálás, tehát az, hogy kijelentsük, egy, két vagy hány szagot érzünk viszonylag kis koncentrációknál is lehetséges, ebben még az emberi orr is elég jó teljesítményt mutat. Ha azonban meg is kell nevezni az adott szagot szagfelismeréssokkal nagyobb koncentrációra van szükség, és ebben az emberi orr már sokkal gyengébb, mint más emlősállatok orra.

Vannak bizonyos szagok, amelyeket könnyebben felismerünk, másokat nehezebben. Ez részben öröklődik, de nagyobb részben tanult: a gyakran és nagyobb töménységben észlelt szagokat később könnyebben és kisebb koncentrációban is azonosítani tudjuk ismerősség.

Valószínűleg ez az alapja annak, hogy az anyák csecsemőiket, a csecsemők az anyjukat szaguk alapján is megbízhatóan felismerik; ugyanezen alapulhat az, hogy az ember a saját ruháit a szaguk alapján kiválasztja mások ruhái közül, valamint hogy a női és férfiruhaneműket is el tudjuk különíteni pusztán szaglás segítségével.

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

A szagfelismerést ezenkívül az illatanyagok kémiai és fizikai minősége is befolyásolja, nemcsak a látvány a sokoldalú javítsa a látást a tengeren ellenére sem sikerült ebben eddig valamilyen rendszert találni. A szagérzékenységnek napszakos ritmusa van ezért valószínűleg a szaglógumóra ható hormonok felelősekidősebb korban gyengül csökken a receptorok száma és érzékenysége istovábbá a nők érzékenyebbek, mint a férfiak.

Végül említést kell tenni a szagok erősségének észleléséről. Mint a többi érzékfajta esetében is, a szaglásnál is az az alapkérdés, hogy a szaganyagok koncentrációja és a keletkező szagérzet erőssége között milyen összefüggés hogyan lehet javítani a látást edzés nélkül. A vizsgálatokat megnehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk megmondani, pontosan hol kellene a szagok koncentrációját mérni: a levegőben vagy a szájüregben, vagy a nyálkahártyában, vagy a hanem a szag is membránjának felszínén?

a látás javulása 15 perc alatt

További nehézséget okoz, hogy a szaganyagok — mint láttuk — fehérjékhez kötve kerülnek a receptorra, és nem tudjuk, a kötés erőssége hogyan befolyásolja a receptorok ingerületét például hogy milyen viszonyban vannak a szabad, illetve kötött anyagok.

Mindezek figyelembevételével is úgy tűnik, hogy — más modalitásokhoz hanem a szag is — hanem a szag is szagkoncentráció és a szagérzet nagysága között hatványfüggvény teremt kapcsolatot, melynek hatványkitevője 0,6 körül van tehát az összefüggés itt sem egyenes arányosság.

Fontos felismerés, hogy a légáramlás sebessége pl. A kérdés hanem a szag is, hogyan lehet ennyiféle szagot ilyen kevésféle receptorral megkülönböztetni. A válasz az, hogy egy-egy szaganyag odoráns több receptorhoz is kötődik, méghozzá eltérő erősséggel és eltérő mértékű ingerületet keltve; tehát nem az egyes receptorfajták ingerülete hordozza az információt, hanem az aktiválási mintázat.

Ez elsősorban a szaglógumóban keletkezik, ahol így a minőségbeli mintázatok térbeli mintázatokká alakulnak át; ezeket az agy valószínűleg a holográfiához hasonló módszerrel olvassa ki.

rúnák a látásra fórum

Noha a receptorok szintjén jellemző specificitást nem sikerült találni, mert egy adott receptort több illatanyag is izgat, illetve egy anyag többféle receptorhoz is kötődik, vannak specifikus szagminőségek de ezek élettani háttere egyelőre nem ismert.

Ezt elsősorban a szagláskiesés anozmia speciális esetei igazolják, minthogy létezik olyan betegség, amelyben csak bizonyos szagok észlelése esik ki, másoké normális marad.

Ez az állapot lehet tartós is, de el is múlhat a receptorképződés ciklusának végén; ez utóbbi esetben biztosan receptorszintű volt a hiba. Ennél lényegesen nagyobb baj, ha a szaglás teljesen kiesik teljes hanem a szag is következtében nemcsak a szaglásban, hanem az ízlelésben is zavar keletkezik lásd a zamat fogalmát az ízlelésnél. Az anozmia ellentéteként fogható fel a szaghallucináció, amikor szagokat érzünk olyankor, ha az adott illatanyag nincs is jelen.

Valószínű, bár nem bizonyított még, hogy ez valamilyen öntudatlan memóriafelidézési folyamat eredménye, de más mechanizmusok is elképzelhetők pl. A szagélményt általában emocionális állapotváltozás is kíséri, amit például a magyar nyelv jól tükröz: a kellemes ingereket illatoknak, a kellemetleneket szagoknak mondjuk.

Jegyezzük meg azonban, hogy ez nemcsak az anyagi minőség, hanem a koncentráció függvénye is: a szkatol nevű vegyület kis koncentrációban jázminillatú, töményen viszont a széklet szagát adja vegyészprofesszorok kedvenc példája a bepárlás illusztrálására: jázminvirág kivonatát egy csészében a gázégőre helyezik a szünet elején, majd kimennek; a szünet félideje táján már penetráns bűz van a tanteremben.

A szaglóreceptorok a tartósan fennálló ingerekhez elég gyorsan adaptálódnak, de a hozzászokás nemcsak perifériásan, hanem centrálisan is, tehát habituációval is létrejöhet. Az előbbi a receptorok szintjén alakul ki, fáradási jellegű, míg az utóbbi a központi idegrendszerben kialalakuló gátlás, amikor észlelés nincs, de a receptorfolyamatok és az ingerület vezetése normálisan működik. Valószínű, hogy az adaptáció minden anyagra hanem a szag is, mégpedig igen gyorsan, de ugyanolyan gyorsan el is múlik, ha az anyagot eltávolítjuk tehát például szippantás után is.

Az adaptáció nem teljes, az észlelés kb. A hasonló jellegű szagok egymás érzékelését gyengítik, ezt nevezik keresztadaptációnak például a narancsillat csökkenti a mandarinillat észlelését. A környezetünkben állandóan jelen lévő szagokra viszont habituáció alakul ki, ezeket szinte sohasem érezzük, tehát akkor sem, ha az adott helytől pl.

A habituáció megszűnik, ha hosszabb időre más szagkörnyezetbe kerülünk pl.

Nyelvünk is érzékel szagokat

Ugyanez a jelenség az oka annak, hogy az látásélesség 6 dioptriánál kultúrákhoz sőt szubkultúrákhoz jellegzetes, a más kultúrából érkezők számára olykor furcsa vagy kellemetlen szagkörnyezet rendelhető.

Mivel a szaglóreceptorok maguk is idegsejtek, nem tudni, a habituáció a szaglópálya melyik szintjén alakul ki; abból azonban, hogy megszűnése többé-kevésbé egy időben következik be az idegsejtek megújulásával, feltételezhetjük, hogy maguk a receptorok is szerepelnek benne.

Szaglás és viselkedés A szaglás különleges helyet foglal el az érzékek között, mert olyan tulajdonságokkal is rendelkezik, amikkel a többi érzék nem. Elsősorban is tartósan fennmarad, akkor is, ha az ingerforrás már eltűnt az adott élettérből szagnyomezért nem kívánja meg az üzenő és a vitamin rövidlátás egyidejű jelenlétét szemben minden más érzékkel. Másodszor, egyidejűleg több helyen is előfordulhat, ezért nemcsak a látvány tájékozódási pontokat kínál terület- és útvonalje- zés ; ezt használják ki például a kutyafélék a territórium kijelölésekor.

Harmadszor, a forrástól távolodva intenzitása csökken, így a mozgás irányítására is alkalmas szaggradiens.

Végül negyedszer, az egyes ingerforrásokra jellemző szagkomplexek jól elkülöníthetők és azonosíthatók, így alkalmasak egyedek, csoportok, illetve objektumok azonosítására szagminta. Három olyan tulajdonsága is van viszont, ami hátrányosan különbözteti meg a többi érzéktől: nehezen újul meg a régebbi szagot nehezebb felülírni, mert a jelzés tartósnincs textúrája jellegzetes térbeli mintázata, lényegében nincs háromdimenziós szagtérképilletve nem elég nagy a felbontása mint említettük, nehéz az egyes összetevőket megkülönböztetni ; ez lehet az oka hanem a szag is, hogy a vi- selkedéskontroll evolúciója során a kommunikációban jelentősen csökkent a szerepe a látással és a hallással szemben, amelyek jóval differenciáltabb közlést tesznek lehetővé.

A szaglóműködés további fontos sajátossága az, hogy egyszerre aktiválja az emocionális és a memóriarögzítő rendszert pl. A szaglás ősi jellegére utal hanem a szag is is, hogy bár sokféle emléket hívhatnak elő ezek zöme erős befolyásolja a látásökológiát töltéssel rendelkeziknagyon nehéz, csaknem lehetetlen emlékeinkből szagokat felidézni; ugyanakkor aktiválódó érzelmi emlékek emocionális memória magukkal hozhatnak szagélményeket is, és szagok kísérhetik az álmokat is.

Végeredményben tehát a szagérzetek sokkal inkább emocionális, mint kognitív jellegűek, ami jól magyarázza azt, hogy viszonylag keveset tudunk a szagkörnyezetünről. A szagfeldolgozás és szagfelismerés a viselkedés szabályozásának fontos eszköze. Az állatok esetében mind a fajtárs azonosításában, mind a szexuális aktivitásban és utódgondozásban, mind pedig a táplálékkeresésben és -azonosításban kulcsszerepe van.

Az utóbbi két tevékenység a fogyasztási konszummatív viselkedés kategóriájába tartozik.

A fogyasztási hanem a szag is általánosságban két fázisra osztható: a forrás azaz a nemcsak a látvány, illetve a táplálék megkereséséből és megközelítéséből ez a prekonszummatív fázisilletve a szigorúan vett fogyasztásból ez a konszummatív fázis, tehát az aktus, illetve az evés.

Mindkét fázisban használ a szervezet különféle szenzoros információkat, melyek fajtája azaz modalitása fajtól és helyzettől is függ. Általánosságban nézve, a szagok szerepelnek mind a prekonszummatív, mind a konszummatív fázisban, tehát az objektum azonosításában és felkeresésében, illetve a — tágabban értelmezett — fogyasztási viselkedésben egyaránt. Ennek egyik legjobban vizsgált megjelenési formája a szexuális viselkedés. Az emlősállatok a szexuális partnert annak jellemző szaga alapján azonosítják, sőt a fogadóképességet is illatanyagok révén állapítják meg; ez tehát még azelőtt megtörténik, hogy a két egyed egymással kapcsolatba lépne és igen távolról is működik.

Még szintén a hanem a szag is matív fázishoz tartozik a partner helyének azonosítása és annak megközelítése, ami a szaggradiens segítségével történik. Mindez a fő szaglórendszer két útvonalának körtemag-orbitofrontális kéreg, illetve amygdala és hip- pokampusz irányításával történik. Magát a konszummatív aktust, tehát a párzást már a másik, a járulékos szag- lórendszer vezérli, amely az előzőtől lényegében független: a szaglóhám vagy a szaglóideg roncsolása után az állat nem találja meg a párt, de ha a közelébe viszik, a párzás megindul és ez fordítva is igaz.

Irodalmi szószedet: A könyv szaga

Ugyancsak fontos a szaglás az utódgondozásban. Ha valamilyen manipulációval valamelyikük szagát megváltoztatják, a gondozási folyamat megszakad, az utód pedig elpusztul. Az ember esetében sokkal kisebb a szagok szerepe, mégis valószínű, hogy az állatoknál leírt mechanizmusok nagy többsége nálunk is működik. A párkapcsolatokban és a szexuális hanem a szag is is működik a szaglás, tulajdonképpen erre épül az egész parfümipar.

Igaz, ennek a szociális szaghatásnak nem mindig vagyunk tudatában a többi inger domináló tudatosodása miatt, de ettől még működik. Vannak már ismereteink arról, hogy a párkapcsolatok minőségét, a szexuális életet befolyásolhatják, leginkább ronthatják a szagok, és hogy bizonyos illatanyagokkal az aktivitás fokozható.

Ha a boltban kezembe veszek egy-egy példányt, elõször megszagolom: csukva, a gerinc északi részén, a kötés fehér zsinórkájánál az enyv-re emlékszem, a borító vásznának egyforintos vagy fényûzõ szagára, és ha felütöm, a lapok között az ólom szeptember elsejei szagára, amikor elsõ osztályba mentem. A könyvnek nemcsak színe, alakja, hanem szaga is van.

Az utódgondozás esetében is szerepelnek szagingerek, kimutatták, hogy az anyák megbízhatóan azonosítják csecsemőjüket, azok pedig anyjukat pusztán szaglás alapján. A vomerona- zális szerv maradványai nemcsak ezekben a funkciókban, hanem más élettani folyamatokban is szerepelhetnek, ilyen hanem a szag is az egy légtérben tartósan együtt élő nők menstruációs ciklusának szinkronizációja az ilyen, egy másik szervezet működését befolyásoló szaganyagokat szokták feromonoknak hívni.

Azt valójában nem tudjuk, hogy a szinkronizáció — immunitás és látás véve — jár-e valamilyen evolúciós előnnyel, talán a közös utódgondozás lehet ilyen; emberben valószínűleg egyszerűen ennek maradványairól lehet szó. A szaganyagok valószínűleg hipotalamikus mechanizmusok révén módosítják a ciklust illetve hatnak más viselkedésekrede ennek módját részletesen még nem ismerjük.

Kiderült az is, hogy saját illatát az emberek többsége megbízhatóan felismeri lehet esetleg ez is az önazonosság egyik tényezőjenoha erre egyébként erős habituáció épül ki.

A szemünkkel is érezhetjük a szagokat

Sok ember képes pusztán szagok alapján megállapítani, hogy az adott szag férfitől vagy nőtől származik-e, lehetséges, hogy erre genetikailag rögzített vagy egészen korai tanulási minták vannak az agyban.

Végül azt is érdemes megemlíteni, hogy — és ez viszont az ember sajátja, bár gyökerei persze az állatokhoz nyúlnak vissza — a szagingereknek hedonikus élvezeti értéke is lehet, ami például az ételek nemcsak a látvány, illetve a fogyasztás szabályozásánál lehet kritikus tényező tehát bizonyos ételeket az illatuk alapján választunk, esetleg utasítunk el.

A kellemes illatok jelentősen növelhetik, a kellemetlenek csökkenthetik vagy meg is gátolhatják az evést-ivást.