Vak ember látta


Weöres Sándor: A vak A vakságra, a vak emberre ősidőktől fogva gyakran misztikus dologként tekint az emberiség. Fokozottan igaz ez, ha a vakság és a színek kapcsolatára gondolunk. De vajon maguk a vak emberek hogyan viszonyulnak a színekhez és egyáltalán vágynak-e látni?

Juhász Edina De mi a helyzetben a való életben?

Ebben az írásomban erre próbálok meg válaszolni elsősorban saját tapasztalataim és vak ismerőseim történeteinek megosztásával. Weöres Sándor fenti versét még általános iskolás koromban olvastam.

Ebben a versben a költő egy vak, színeket sosem látott ember szerepébe képzelve magát, kapcsolja össze a színeket gyakorlatilag az összes létező emberi érzéklettel, a hallással, vak ember látta, ízleléssel, sőt, a hő- fájdalom és más testérzetekkel.

Kétségtelenül a képzelőerőt és minden érzékünket megmozgató gazdag műalkotásról van szó, de vajon a vak embereket tényleg ennyire foglalkoztatják a színek? Gyakran érzem úgy, hogy csalódást okozok látó embertársaimnak, mikor kérdésükre válaszul elmesélem, hogy egész egyszerűen látom a színeket, és nem valami más, nehezebben megfogható, akár szinte irracionális módon érzékelem azokat. Sokszor érzem úgy, hogy valami csodát várnak tőlem, valami különleges magyarázatot arra, aminek a magyarázata egészen egyszerű.

A színek a látásunk által felvehető egyik alap információ-csoportot jelentik, az érzékelésükért felelős idegsejtek a szemünk ideghártyáján helyezkednek el, vak ember látta finomabb feldolgozást azonban az agyunk látóközpontja végzi.

A szemünk ideghártyáján, azaz a retinán háromféle színérzékelő idegsejt, ún. A csapok a retina éleslátásért felelős centrális területén nagy számban találhatóak, a periféria felé vak ember látta pedig egyre kevesebb van belőlük, helyüket a pálcikáknak nevezett, a fény és árnyék, illetve a szürkületi látásért felelős sejteknek átadva.

Bármelyik típusú csapok vagy a látóközpont sérülése esetén érintett lehet a színlátás is. A látássérült emberek egy jelentős része vagy egyáltalán nem lát színeket, vagy vak ember látta észleli azokat. Ez utóbbira a legtipikusabb példa a szürkehályognak nevezett szembetegség, mikor az érintettek elmondása szerint a világ valóban szószerint elszürkül, a színek veszítenek élénkségükből, a szemlencse előrehaladott elszürkülése esetén pedig akár teljesen el is tűnhetnek.

A szürkehályog akár vakságot is okozhat, ma viszont már egy rutineljárás segítségével sikeresen operálható.

Vak ember.. - Linnyke

A kevésbé fejlett országok némelyikében a szürkehályog még mindig az egyik leggyakoribb vakság ok, ami ellen az Egészségügyi Világszervezet WHO Vision akciója keretében folytatnak küzdelmet. A felnőttként látásukat elvesztő személyek vizuális emlékei közül vak ember látta egészen sokáig, akár évtizedekig is megőrződik, ilyen információk például a színek is. Mivel azonban a látásunk, a vizuális észlelésünk nagyrészt tudattalan tanulási és így gyakorlási folyamatok eredményeként alakul ki, látásvesztés esetén idővel bizonyos vizuális információk szükségszerűen elfelejtődnek.

Jellemző, hogy a felnőttként látásukat elvesztő emberek ebben a felejtési folyamatban legelőször az emberi arcok elmosódásáról, a finom arcvonások elfelejtéséről számolnak be, mely folyamatban először a ritkábban látott személyek arcai vesznek homályba, de idővel a közeli hozzátartozók vonásai is elmosódnak emlékeikben, ami újabb letaglózó szakasza lehet a látásvesztés gyászfolyamatának.

Az alapszínek emlékei egészen sokáig, akár életünk végéig megmaradhatnak, azonban a finom árnyalatok idővel elvesznek a gyakorlás, ismétlés, a színekkel való rendszeres vak ember látta híján. Egy tizennyolc évesen látását elvesztett kolléga- és barátnőm, aki ma már csaknem húsz éve teljesen vak, egyszer vak ember látta kérdezte tőlem, hogy melyik az a szín, amit úgy tizenöt éve pinkként emlegetünk.

Bejegyzés navigáció

Először meglepett a kérdése, aztán megértettem, hogy a es évek közepén, amikor ő elvesztette a látását, a pink szín fogalmát még nem ismertük. Megpróbáltam neki elmagyarázni, hogy ez az a szín, amit régebben ciklámennek hívtunk, csak sokkal rikítóbb, neonos hatású. Fogalmam sincs, el tudta-e képzelni, de megértette, miről van szó, hiszen tudott támaszkodni az élete első tizennyolc évében megszerzett vizuális tapasztalataira és emlékeire.

Egészen máshogy van ez a veleszületetten vak, vagy legalábbis színlátással nem rendelkező embereknél. Nekik sose volt vak ember látta, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tudnak semmit a színekről. A színekkel kapcsolatos absztrakt tudásaink jelentős része nem kötődik a vizualitáshoz, bár természetesen a színek ismerete is csak a látás megléte esetén válhat a gyakorlatban alkalmazható, konkrét tudássá.

Az érzékelés és észlelés mechanizmusait kutató általános pszichológia tézise szerint a színek maguk is társadalmi konstruktumok, azaz olyan emberi közösségek megállapodásán alapuló egyezményes tudástartalmak, melyek egy-egy kultúrában információkat, gazdag jelentéstartalmakat hordozhatnak.

A nyugati kultúrák ilyen tekintetben gyakorlatilag egyetlen nagy emberi közösségnek tekinthetőek, bár a színek és az azok megnevezésére használt fogalmak, mint társas konstruktumok valószínűleg a kultúrák közötti találkozások során közeledtek, egységesültek és nyelvi különbségek természetesen ma is vannak.

Más kultúrákban akár teljesen más módon is kategorizálják a színeket. Egyes afrikai törzseknél Máshol, pl. A vakon született embernek nem csak hogy szín, de látás élménye sincs. Annak, aki jól lát, vagy aki egyáltalán valaha is látott, ez az állapot valószínűleg elképzelhetetlen, ugyanakkor igencsak vak ember látta, hogy egy olyan érzékleti modalitásról, amit személyesen sose tapasztalhattunk meg, nem is lehet saját élményünk.

Valahogy így lehet többségünk a sokadik dimenziók észlelésével vagy az ún. Kitűnő példája ennek a jelenségnek az Álomkép című dokumentumfilm egyik részlete. Ebben a filmben látássérült fiatalok mesélnek magukról és az életükről, és egész hosszú rész foglalkozik a külvilág észlelésével és az álmokkal. Egy vakon született lány mesél a filmben egy gyermekkori álmáról, mikor a szülői ház előtti földúton biciklizik és azt tapasztalja, hogy nem megy neki semminek, tehát lát.

Ő maga mondja el, hogy természetesen álmában ugyanúgy nem látott, mint mikor ébren van, hiszen sosem látott, így fogalma sincs, milyen az. A látás tényét abból az egyszerű tapasztalásból következtette ki a kisgyermek, hogy valóságbeli tapasztalataival ellentétben, mikor az őt körülvevő tárgyaknak folyton nekiütközik, most, álmában a biciklivel magabiztosan halad és nem megy neki semminek. Az álomban arra nincs magyarázat, hogy hogyan észleli az akadályokat, a gyermeki képzeletben a látás ténye egyszerűen azt jelenti, hogy azt az élményt éli át, mint látó társai, vagyis hogy tud úgy biciklizni, hogy semmivel nem vak ember látta össze.

A fentieket alapul véve megérthetjük, hogy minden olyan próbálkozás gyakorlatilag kudarcra van ítélve, melyek arról szólnak, hogy született vakokkal próbálják megtapasztaltatni a látás vagy a színek élményét. Bár rengeteg nem megerősített információ kering arról, hogy teljesen vak emberek az anyagok rezgéseiből, kezük érintésével képesek meghatározni egy-egy tárgy színét, én magam erre még nem láttam hiteles bizonyítékot, illetve tudományos értékű kutatási eredménnyel sem találkoztam még, ami ezeket a hiedelmeket megerősítette, igazolta volna.

Engedtessék hát meg nekem, hogy igen sok születetten vak emberrel való ismeretségem és a velük folytatott személyes beszélgetéseimből származó tapasztalataim okán kellően szkeptikus lehessek ezzel a témával kapcsolatosan! Arról már nem is beszélve, hogy ha az anyagok rezgéseiből egyes emberek képesek is azok színét megállapítani, az sem tekinthető vizuálisan észlelt színélménynek.

Könnyen beláthatjuk, hogy akinek látásélménye nincs, annak a színekről sincs saját tapasztalása, tehát valószínűleg el sem tudja képzelni, milyenek a színek, egyáltalán milyen élményt adnak, táblázat megtekintése online lehet őket érzékelni, megkülönböztetni.

vak ember látta funkcionális látásromlás

Természetesen, ahogy arra már fentebb utaltam, ennek ellenére a születetten vak gyermekek is rengeteg verbális úton megszerezhető tudást szívnak magukba fejlődésük során a színekről, gondoljunk csak a mondókákra, melyekben a zöld levél, a piros alma vagy a fehér hó gyakran felbukkan.

A gyermek hamar megtanulja, hogy vak ember látta ég kék, a csokoládé barna, a kutyák bundája fehér, fekete, foltos vagy vörös, de biztosan nem rózsaszín vagy sárga, a páva vagy a papagáj tolla viszont kifejezetten színes.

Ezeket az információkat természetesen a vak gyermekek is elsajátítják részben a mesék és mondókák, részben az vak ember látta és iskolai tananyag megismerése során.

vak ember látta

Ettől ez persze még mindig csak verbális tudás és nem jelent valódi színélményt. Ráadásul a színek megnevezései terén számos meglepő, analógiás szóösszetétel is előfordul,melyek értelmezése már korántsem ennyire egyszerű, gondoljunk csak a méregzöld, a babarózsaszín, a királykék vagy a püspöklila kifejezésekre.

  1. Szemvizsgálat einstein monroe
  2. Hogyan segítsük a vak embert?
  3. Ahogyan egy vak ember látja | Zoltan Petrasovits - Petrásovits Zoltán
  4. Tanuljunk együtt…Szerző: Rubén Ramos -
  5. Ez gyakori, hogy egy látó ember, hogy vajon mi a vak emberek látják, vagy egy vak ember, hogy vajon a tapasztalat ugyanaz mások nem látott.

Azt is nehéz szavakba önteni, milyen az, amikor egy szín piszkos, sápadt, pasztel, neon vagy mély. És vajon hogyan írnánk le vak ember látta aranybarnát, a kékeszöldet vagy a szürkéskéket annak, aki sose látta őket? Már felső emberi látásellenőrzés voltam, vak ember látta vak ember látta járni a Vakok Iskolájába egy tanárnő Szekszárdról, aki néhányunkat origamizni tanított.

Emőke nénivel sokat beszélgettünk a színekről, színes papírokból hajtogattunk csillagot, madarat, virágot, mandalát, kockát, gömböt, képeslapot és még fülbevalókat is.

Emőke néni az órákat színes, gyümölcsízű cukorkákkal és színes, illatos filctollakkal is szó szerint tovább színesítette és édesítette, megpróbálta a teljesen vak társaim számára a színeket illatokhoz és ízekhez társítani.

A színes filctoll csomagban a citromsárga tollnak természetesen citrom illata volt, amihez citromos cukorka járt. A világoszöld színhez banán, a sötétzöldhöz menta, a rózsaszínhez málna, a piroshoz eper, a barnához kókusz, a narancssárgához narancs, a lilához pedig talán feketeribizli tartozott. Arra őszintén szólva már nem emlékszem, hogy kék és fekete toll volt-e a csomagban, és ha igen, azok milyen illatúak voltak.

a bal szem látásának éles romlása van 200 nézet

Azt nem tudom, Emőke néni valójában hitte-e, hogy az ízek és illatok megtapasztaltatásával a színeket is meg lehet érezni, de a vak gyermekeknek biztosan sok tapasztalást adtak az illatos-ízes játékok. Sokszor észrevettem, hogy a látó embereket mintha sokkal jobban foglalkoztatná, hogy vak ember látta juttassák a veleszületetten vak embertársaikat, mint amennyire ezt maguk vak ember látta vakok igénylik. Azt persze nem tudom, hogy a színek iránti érdektelenség vajon a lemondás, a vakságba való beletörődés jele-e, vagy sokkal inkább normális, racionális pszichés működésmód, mely nem lépi túl a realitások határait.

A legérdekesebb az egészben mégis az, hogy egészen sok veleszületetten vak emberrel, főleg természetesen kislánnyal találkoztam, akik meggyőződéssel állították, hogy nekik van kedvenc színük.

Először látott betűket egy több évig vak ember

Mondanom sem kell, hogy ez a jelenség is vélhetően utánzáson, a kortársakhoz való hasonulás igényén alapul, amit az is jól bizonyít, hogy szinte minden vak kislánynak a piros vagy a rózsaszín, esetleg a lila szín a kedvence. Bár megjegyzendő, hogy egy ép látású kislányra is sokan furcsán néznének, ha a kéket, a fehéret vagy éppen a szürkét nevezné meg kedvenc színeként. Az természetes, sőt talán elvárható is, hogy a kamaszokat akkoris érdekli, milyen színű a ruhájuk vagy az általuk imádott kortársuk vagy sztár haja, ha sose láttak színeket, hiszen az ezzel kapcsolatos tudások és elvárások a társas konstruktumaink alkotóelemei, pl.

Különösen nehéz átadni verbálisan azokat a színek sajátos találkozásából, játékából adódó esztétikai élményeket, mint pl. A vak emberek többsége azonban valószínűleg nem elsősorban ezeknek a különleges látványoknak a látására vágyik, amikor arra gondol vagy arról beszél, hogy látni szeretne.

Tapasztalatom szerint a vak emberek vágyát a látás iránt ezeknél vak ember látta prózaibb, praktikusabb okok ébresztik fel.

Egyszer egy pszichológus hallgatók számára szervezett nyári egyetemre készültünk látó kolléganőmmel egy workshoppal. A nyári egyetem témája a vágy és annak számos eltérő pszichológiai megközelítése volt, és bár műhelyünk a látássérültségről szólt, szerettünk volna szorosabban kapcsolódni a program tematikájához. Elkezdtünk gondolkodni arról, hogy a vakság és a vak ember látta hol találkozik. Abban természetesen azonnal egyetértettünk, hogy a vakság vagy a súlyos látássérültség egyáltalán nem az az állapot, amire bárki is vágyik.

Viszont mire vágyik egy vak ember? Ezen a szálon elindulva kezdtem felidézni saját élményeimet, azokat, amikor nagyon úgy éreztem, hogy vágyom látni, sokkal látáskezelési receptek látni, mint ami nekem megadatott.

Rájöttem, hogy nem akkor érzek hatalmas vágyat a látás iránt, amikor a természet szépségeivel vagy egy szép tárggyal találkozom, hiszen ezekről számos más úton is szerezhetek információt, kaphatok általuk esztétikai élményt a látás híján is, ahogy azt a fent idézett vers is mutatja.

Sokkal inkább érzem a látásom hiányának fájdalmát és a vágyat, hogy láthassak, amikor valamilyen hétköznapi, konkrét nehézséggel szembesülök, pl. És valószínűleg nem csak én vagyok vak ember látta ezzel. Úgy hiszem, hogy a vakok többsége nem az esztétikai élmények, a világ szépségei iránti vágyától vezérelve kíván látni.

vak ember látta

A vakság igazi tragédiája nem a látvány hiánya, hanem az ebből adódó kiszolgáltatottság, korlátozottság és kiközösítettség, ahogy arra egyébként számos vak költő és író is rámutat. Látni vágyni lényegében a kiszolgáltatottságtól, a korlátozottságtól, ezáltal pedig a kiközösítettségtől, az el nem fogadottságtól való megszabadulni vágyást jelenti.

vak ember látta

Emellett persze vágyhat valaki a színek látására is, míg mást ez egyáltalán nem foglalkoztat, ez is csak azt bizonyítja, hogy mi, látássérült emberek is sokszínűek vagyunk.