Vizuális funkció és kutatási módszer

Jon Prosser és Dona Schwartz: Fényképek a szociológiai kutatási eljárásban[ 30 ] … A fényképek kutatási folyamatban való használatának bármiféle tárgyalását azzal kell kezdenünk, hogy figyelembe vesszük a kutatók alapvető ismeretelméleti és módszertani feltevéseit, mivel ezek irányítják kutatásunk módját. A kutatás folyamata függ azoktól az orientációktól is, amelyeket egy akadémiai diszciplína — mint pl. E sok változó mind formálja azt, hogy miként tervezzük meg a kutatást, mit tekintünk adatnak, és a levont következtetéseket is.

Home Duzzanat a szem alatt, okai és kezelése nőkben fotó Alapvető vizuális funkciók és kutatási módszereik.

A kutatási folyamatot körülvevő bizonytalanság, amelyet a posztmodernisták és az új néprajzi megközelítés képviselői idéztek vizuális funkció és kutatási módszer, összetettebbé teszi e komplex kontextuális kérdések körüli problémákat.

Az elmélet és gyakorlat kapcsolatáról szóló viták - minden kutatási eljárás belső dilemmái - tükrözik a nehéz időket, melyekben a kvalitatív kutatók működnek. Miközben a mai viták hasznosan előtérbe helyezik a társadalomtudósok előtt álló kritikai kérdéseket, néha azzal fenyegetnek, hogy aláássák az egész kutatási folyamatot, s azt látszanak javasolni, hogy adjuk fel erőfeszítéseinket a fikció által lefektetett igazságokkal szemben. Ezen témák megvitatása során ritkán esik szó a képek használatáról, hiszen oly kevés írás született vizuális funkció és kutatási módszer fényképeknek a kutatásban betöltött szerepéről.

Médiakutató 2008 tél

Az újkeletű viták újabb kérdéseket vetettek fel a társadalomtudósok által összegyűjtött adatok természetéről és a belőlük levont következtetésekről, ezáltal a fotográfia is keresztülment egy alaposabb vizsgálaton. Még olyan körökben, ahol a megélhetés a fotózástól függ — fotóriporterek, dokumentaristák és tudósok köreiben — a fényképek alakíthatósága a korábban oly bebiztosítottnak vélt területeken is komolyabb körültekintésre, óvatosságra int.

Célunk az, hogy produktív megközelítést javasoljunk a fényképek társadalomtudományi kutatások terén való használatára, bár egyidejűleg elismerjük az általunk is végzett empirikus kutatások esetleges természetét. Úgy véljük, hogy fontos megvitatnunk bizonyos kérdéseket, melyek segíthetnek minket a terepmunkában és a kép alapú kutatások empirikus hagyományainak kutatásában, amelyek alapjait még a hatvanas és hetvenes években Sol Worth, Howard Becker, az ifjabb John Collier, valamint Jay Ruby fektette le.

Azért vállaljuk ezt a feladatot, mert fényképes kutatókként rájöttünk, hogyan segítik a képek a gyakorlati munkát és a munka bemutatását. Mint ahogy feljegyzéseink és egyéb empirikus adatok, a fotók sem mindig nyújtanak torzításmentes, objektív dokumentációt a társadalmi és anyagi világról, de olyan jellemző tulajdonságokat vizuális funkció és kutatási módszer be, melyek gyakran elkerülik még a legszakképzettebbek figyelmét is.

A fotózás segítségével felfedezhetünk vizuális funkció és kutatási módszer bemutathatunk olyan összefüggéseket is, amelyek vizuális funkció és kutatási módszer megfoghatóak, vagy éppenséggel könnyedén átsiklanánk felettük. Átadhatjuk az érzéseket és a cselekvésekből, környezetekből és a kölcsönhatásokból származó érzelmeinket.

Közvetíthetünk kézzel fogható részleteket, az érzést, hogy ott vagyunk és egy megismerési fajtát, amelyet nem lenne könnyű a kommunikáció jelképes módozataival értelmezni. Tehát, dacára a vitatott terület bosszantó bonyolultságának, az újításoknak köszönhető új ismeret miatt, amit mi ajánlunk, érdemes megtenni ezt az utat.

Gondoljunk bele: Egy városi utcán sétálok. Egyik zsebemben a fényképezőgépem és a noteszem, másikban két csereobjektív és több tekercs film. Egy fiatal pár az ékszerüzlet kirakatát nézegeti. Előveszem a kamerát, a széles látószögű lencsét használva hosszan exponálok, a zárkattanás megdermeszti a párt, a többi vásárló elmosódik, kiemelve és nyomatékosítva a pár nyugalmát és meghittségét.

Távfelvételre váltok, helyzetet változtatok, s újra kattintok, fénnyel szemben, hogy hangsúlyozzam bizalmas viszonyukat és testbeszédüket. A pár tükörképe a kirakat üvegén megragadja a tekintetemet és átváltok alacsony myopia látásélesség lencsére, úgy fényképezek még párat, körültekintően, hogy a kép megfeleljen a korábban más párokkal szervezett interjúkból származó elméleti elképzeléseimnek. Elrakom a kamerát, előveszem a jegyzetfüzetemet, és… Kétségkívül önök is megfelelően le tudnák írni a fenti esemény alatti és az azt megelőző eljárásokat és technikákat, bármi legyen is a tudományáguk vagy elméleti meggyőződésük habár előfeltételezhető némi kvalitatív kutatási tapasztalat.

Tisztában lesznek azzal, hogy egy konkrét kutatási téma, a rugalmas kutatási terv és az elméleti mintavételezés ismerete alapján teszem, amit, ahogyan és ahol teszek; azzal is tisztában lesznek, hogy három különböző típusú képet készítettem, valószínűleg különféle célokból; felismerik majd, hogy a fotózást megelőzően adatokat gyűjtöttem az interjúkból, és a további információk ezek elemzésén alapulnak, a további tények ismerete pedig talán még tovább, egy leszűkített adatgyűjtéshez vezetnének; így önök helyesen feltételezik, hogy mindez elvezet minket egy beszámolóhoz — vagy netán egy esettanulmányhoz — melyben a képi idézetként megjelenő fényképeket egyéb bizonyítékok mellett egy elmélet vagy munkahipotézis alátámasztására használunk.

Önök tisztában vannak ezzel, hiszen ezek közül a tényezők közül sokat alkalmaznak a kvalitatív kutatások széles skáláján. Ebben a fejezetben célunk ezen terminusok jelentésének kicsomagolása, felfedezése és finomítása különös vizuális funkció és kutatási módszer a fotózáson alapuló kutatásra, egy már korábban meghatározott kikötéssel: módszertanra koncentrálunk és annak módjára, ahogyan az elmélet segíti és igazolja a gyakorlatot.

Éppen ezért a továbbiakban bemutatjuk a fotózást alkalmazó kutatás kulcsfontosságú szakaszait: kutatási tervet, az adatgyűjtést, és röviden az elemzést. Kutatástervezés A kutatási terv világossá teszi a vizsgálat menetét, modellt és igazolást kínálva az adatokra és a belőlük levont következtetések érvényességére; valamint értelemszerűen jelzi a kutató képességét arra, hogy sikeresen elvégezzen egy tanulmányt.

A kutatás tervét világossá kell tenni, hogy mások is betekintést nyerhessenek annak menetébe és, ami még fontosabb, megítélhessék annak értékét. Minden kutatási terv egy tudományon vagy akár többféle tudományágon belül él, vizuális funkció és kutatási módszer előtt tartja a vizsgálat célját, valamint felvonultat egy sor kutatási stratégiát.

Görbe tükörben a szexualitásunk: Andrea Kriston at TEDxSomlóiStWomen

A fényképészeten alapuló kutatás jövőbeni státusza és elfogadhatósága függhet attól a munkától, melyet vizuális funkció és kutatási módszer viszonylag konzervatív keretrendszeren belül végzünk, miközben olyan alternatív módjait tárjuk fel a kutatásnak, melyek bár képorientáltak, megfelelnek a hagyományos kutatóknak és érzékenyek az ő módszertani problémáikra.

A fotós kutatók munkájából hiányoznak az átfogó kutatási tervek, melyek jó mintákkal, innovatív alkalmazási módokkal, illetve alternatívák hosszú sorával látnák el őket. Egyéb, bejáratottabb megközelítések — vizuális funkció és kutatási módszer ön életrajzi tanulmányok, történelmi kutatások, vagy esettanulmányok — megfelelően begyakorlottak ahhoz, hogy potenciális stratégiai változatokat és lehetséges adatgyűjtési módszerek nyújtsanak.

A fotós kutatóknak az antropológusokon és néprajzosokon kívül még nincs rutinjuk a kutatási tervek elkészítésében és kevés a jó gyakorlati modell. A vizuális szociológián belül azonban már nehezebb jó példákat találni a kutatástervezésre.

USA-béli kisvárosok lakóinak és látképének hosszabb időszakon át megfigyelt változásain keresztül illusztrálja azokat a módokat, amelyekben különböző hagyományos minőségi és mennyiségi adatokkal vegyített fotózási stratégiák szolgálhatnak egy stabil kutatási terv alapjául.

Rieger dolgozatában olyan részletek találhatóak, melyek fontosak egy szociológiai tanulmány megszerkesztésének 100 látásműtét elméleti alátámasztásokat úgy, mint a kapcsolat a vizuális és a társadalmi változás között alkalmaz mintegy szerkezeti vázként a tanulmányon belül; felvázolja a kutatási stratégiák kombinálásának tervét.

Elemez különböző vizuális eljárásokat például miért jó újra levenni ugyanazt a helyet egy bizonyos idő után, a változás bizonyos résztvevőit, újrafényképezni a tevékenységeket, folyamatokat és funkciókat ; kiegészítésként felhasznál nem vizuális metódusokat is például vizsgálja a népességben és a foglalkoztatásban történt változások statisztikáit.

Szót ejt a különféle jelzésértékkel rendelkező adatok többszörös ellenőrzéséről, mely megbízhatóbbá teszi a megállapításokat; megnevezi a problémákat például a társadalmi változás mutatóinak meghatározását valamint az adatok és felismerések korlátait.

A vizuális nevelés tantárgy tanítása az iskolarendszerű felnőttoktatásban

Nem minden vizsgálódási módszer követi Rieger strukturált megközelítését. Egyes tervek a rugalmasságot emelik ki, amely megkülönbözteti a minőségi kutatást az egyéb módszerektől.

Willie-n keresztül Harper felderíti a kétkezi szakmunka hanyatlását és azt a sokféle tudást, mely ezekben a folyamatokban elvész. Ahogy a tanulmányt olvassuk, érzékelhető a kutató és tárgya közötti empátia, amely így meghaladja a hagyományos résztvevő megfigyelő szerepét és azt az érzést kelti bennünk, hogy a tanulmány ugyanannyira szól Harperről, mint Willie-ről.

A kutatástervezésben az egyik fő irányadó kérdés, hogy hogyan és mely kritériumok szerint kell kiértékelni az adatokat.

Eye tracking a gyakorlatban

Megjelölvén és rendszerezvén az elemeket, kiválasztottam néhány aspektust Willie természetesnek vett világából, melyeket bemutattam neki a rögzített beszélgetésekben és végül felhasználtam őket, hogy értelmezzem Willie tapasztalati világát úgy, hogy az e kultúrában járatlanok is megértsék.

Rieger és Harper két teljesen különböző, de hiteles kutatási eljárást ajánl. Mindamellett az eredmények hasonlók, hisz képeik igazságtartalmát jobban el tudják hitetni, mint sok más vizuálszociológus.

Akármilyen vizsgálati tervet terjesztenek elő, mint a kutatási eljárás levezetésének módszertani vázlatául szolgáló anyagot, alapvető igény kell legyen az eredmények megbízhatóságának és a kialakítandó elméleti konstrukcióknak a világossága.

A kutatási terv az ismeretelméleti vizuális funkció és kutatási módszer gyakorlati döntésekké alakítja és megmagyarázza a választásainkat. Adatgyűjtés Bármilyen vizsgálatnál fontos lépést jelent az alkalmas kutatási hely és a várt adatforrás meghatározása és elérése. Mielőtt a kvalitatív kutatók elkezdik kiaknázni az adatokat rejtő helyzetet, megfontolandó, hogyan mutatkozik be a kutató az adatközlőknek.

A döntések, amelyeket meghozunk a terepmunkai szerepünkre vonatkozóan, temérdek eljárási és etikai kérdést vetnek vizuális funkció és kutatási módszer, amelyek közül már sokat felvázoltak a kvalitatív kutatás újabb kritikusai. Ezek a kérdések még szembeötlőbbé válnak, mikor a vizuális kutatási stratégiák közegében vizsgáljuk őket. Azt is feltételezzük, hogy a természetesen előforduló tárgyak, események és viselkedések megjelenése egyfajta kapuként szolgál az elfogadotthoz és a mélyen beágyazódotthoz, vagyis a kultúra automatikusan elfogadott aspektusaihoz, amelyek alapvetően fontosak a társadalom kutatásában.

Ezért fontos, hogy a fotózás a látás javításának minden módszere stratégiáját és szerepét kidolgozzuk, amelyek elősegítik a mindennapi világ tanulmányozását a képeken keresztül.

A hozzáférésre és szerepre vonatkozó kérdések fontossági sorrendbe állíthatók. Egy kutatási téma természete, még ha gyakorlati síkon nézzük is, a legfontosabb aspektus. Mérlegelni kell és meg kell fogalmazni a helyzetünk által okozott előnyöket és hátrányokat, valamint azokat az eseteket, amikor a kamera gátolja vagy segíti céljaink elérését. Worth és Adair azt remélték, hogy felajánlván nekik az eszközöket, amelyekkel vizuálisan bemutathatják saját kultúrájukat, a navajok belső, émikus leírást fognak adni.

Mivel a film nem tartozott a navajok saját ábrázoló közegei közé, a vizsgálatot megelőzően a kutatók megpróbálták megtanítani nekik a filmkészítést egy olyan, semleges nézőpontból, amely mentes azoknak a kulturális kódoknak és konvencióknak a torzításától, amelybe Worth és Adair szocializálódott. Megkérték a navajokat, hogy meséljék el kultúrájukat egy számukra idegen kommunikációs közeg felhasználásával. Mindazonáltal A navajok szemén keresztül olyan innovatív kutatási modellt mutat be, melyet már a tudományos és a szakmai körök is átvettek.

Az adatokat össze lehet gyűjteni rejtve, titokban is. A fotósok elbújhatnak a közönség elől, vagy választhatják a teleobjektívet, mely lehetővé teszi a fotózást nagyobb távolságból is.

Néhány kutatási téma emellett a stratégia mellett szól. Például időmintákat lehet összeállítani egy bizonyos helyről annak érdekében, hogy a használat vagy tevékenység jellemzőit megismerjük. De ha a kutató azt reméli, hogy a közösség közelébe jut és az el is fogadja őt, nagy kockázatnak teheti ki jövőbeni kapcsolataikat, hogyha ilyen technikákat kezd alkalmazni.

Az ilyen felfedezések veszélyeztethetik a kutatók hitelességét, s ebből következően a bizalmat szinte lehetetlen fenntartani.